Polgárjogi ügyvéd
Egyoldalú szerződésmódosítás című blogunkban – mely https://17kerugyved.hu/egyoldalu-szerzodesmodositas/ linkre kattintva elérhető – írtunk a felek megállapodásából eredő egyoldalú szerződésmódosításról, s említett írásunkban is rögzítettük a bíróság általi szerződésmódosítás lehetőségét, valamint felsoroltuk azon fogalmakat, melyek megvalósulása esetén az eljáró bíróság a szerződés módosítása mellett dönt. A vonatkozó törvényi előírásokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:192. §-a részletezi, melyet említett blogunkban már rögzítettünk, s jelen összefoglalónkban, mely tulajdonképpen ezen írás folytatásnak tekinthető, a fogalmak pontos meghatározásában kívánunk iránymutatást adni.
A Ptk. kommentár a bíróság által történő szerződésmódosítás kapcsán inkább arra hívja fel a figyelmet, azt rögzíti, hogy mikor nem lesz megalapozott a keresetet benyújtó fél igénye: a szerződés egyoldalú módosítását például nem alapozza meg csupán az, ha a szerződés megkötése után a körülményekben lényeges változások állnak be, és pedig akkor sem, ha emiatt a teljesítés valamelyik fél számára terhesebbé válik. Persze vannak olyan szerződések, mint például az ingyenes szerződések vagy kölcsönszerződés, ahol adott esetben hivatkozni lehet a szerződéskötés után beállott változásokra, a visszterhes szerződések kölcsönös kockázatfelvállaló természete azonban kizárja, hogy az egyik fél körülményeinek a megváltozása a másik félre, a szerződés teljesítésére kihasson, ha egyébként a jogszabályban meghatározott további elemek megvalósulására nem került sor.
Konkrét jogeset: ha a felek a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben az átvételi árat nem a teljesítés helyén és idején irányadó piaci árra utalással, hanem fix összegben véglegesen határozták meg, a teljesítés időszakában a kereslet-kínálat által alakított piaci ármozgás kockázata árnövekedés esetén a termelőt, árcsökkenés esetén pedig a megrendelőt terheli. A piaci ármozgásokra hivatkozással a szerződés egyoldalú módosításának nincs helye.
Hogy a pontos meghatározások hiánya ellenére mégiscsak adjunk egy iránymutatást, a jogszabályban rögzített fogalmakat alább részletezzük:
A szerződés bírósági módosítását akkor lehet kérni, ha a megállapodás a felek között tartós jogviszonyt hoz létre. A joggyakorlat tartós jogviszonynak tekinti a huzamos időre szóló használati szerződéseket: lakásbérletet, nem lakás céljára szolgáló üzlethelyiségek bérletét, hosszabb átfutási időre kötött pénzügyi szerződéseket, de a folyamatos, visszatérő, tartós munkavégzésre vállalkozási szerződést is lehet kötni (takarítás, szervizszolgáltatás stb.), sőt a kivitelezési szerződés is lehet tartós jogviszony, ha a felek magatartását, jogait és kötelezettségeit egymás iránt hosszabb időre megszabja, még akkor is, ha a tevékenység eredményeként előállított mű átadása végeredményben egyetlen aktussal megy végbe.
A szerződés módosítása akkor kérhető, ha a szerződés megkötését követően következik be valamely új körülmény, és ezzel okozati összefüggésben áll elő olyan helyzet, hogy a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése a fél lényeges jogi érdekét sérti. Még ebben az esetben sem kérheti sikerrel a bíróságtól a szerződés módosítását az a szerződő fél, akinek a körülmények változásával a szerződéskötéskor számolnia kellett (a körülmény előrelátható volt), továbbá az sem, aki a változásokat maga idézte elő, s kizárt a bírói módosítás olyankor is, ha a körülmények változása a fél rendes üzleti kockázata körébe esik. S álláspontunk szerint ez az egyik legfontosabb, amit mérlegelnie kell a keresetet benyújtónak. (A bírói mérlegelés is itt jön elő leginkább, hiszen a körülmények változása, illetve a tartós jogviszony ténye sokkal könnyebben alátámasztható.)
A gazdasági élet szereplőinek maguknak kell felmérniük a szerződéskötéssel együtt járó üzleti kockázatot, amelynek bírói csökkentésére a törvény szerint nincs lehetőség, ezt írja a Ptk. Kommentár, mely a bírói gyakorlat alapján lett megírva.
A társadalmi-gazdasági változások széles körben jelentkező következményei sem alapozzák meg a szerződési díjrendszer bírói változtatását, mint ahogy az infláció sem vezet önmagában szerződésmódosításhoz. A piaci versenykörülmények, a kereslet-kínálat viszonyainak változása az üzleti kockázat körébe eső tényező, amely egyik szerződő felet sem jogosítja fel a szerződés bírói módosításának kérésére. Annak a későbbiek során történő felismerése, hogy a szerződésben kikötött számítási mód kedvezőtlen díjfizetési kötelezettséget állapít meg valamelyik fél terhére, sem minősül olyan körülményváltozásnak, amely a bírói szerződésmódosítást megalapozná.
A törvény kommentárja rögzíti továbbá, hogy a piaci viszonyok között a gazdasági körülmények akár drasztikus megváltozása az üzleti kockázat része, amely a szerződési jogi kapcsolatok tartalmát nem változtatja meg. A lényeges, jogos érdek sérelmének megítélése során mindkét fél helyzetének elemzése, az esetleges módosítással a másik félnek okozott hátrány összehasonlítása szükséges, vagyis a gyakorlat szerint a sérelem szempontjából az érdekek kölcsönös összemérése indokolt.
Ha fentiekre figyelemmel módosítja is a bíróság a szerződést, ebben az esetben is arra kell törekednie, hogy a körülmények változásából eredő hátrányokat és előnyöket méltányosan ossza meg a felek között, úgy, hogy egyik fél jogi érdeke se sérüljön.
A bírósági szerződésmódosítás korlátját jelenti az is, ha a társadalmi méretű változásoknak a szerződések nagy tömegét hasonlóan érintő következményeit kell megoldani. A bírói szerződésmódosítás nem alkalmas jogi eszköz ugyanis arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változásoknak azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan – csak az egyik fél számára hátrányosan – érintő következményeit orvosolja. Az ilyen változások jogalkotói beavatkozást igényelnek. Ha pedig a hátrányos következményeket a jogalkotó jogszabállyal rendezte, a jogalkotói beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelést kizárja.
Fenti szempontok ismeretében kell tehát eldöntenie a vállalkozónak, a piaci szereplőnek, hogy hogyan is szeretne tovább menni egy olyan helyzetben, amikor egy másik féllel kötött megállapodásán változtatni szeretne.
Alapvetően egyoldalúan ő maga nem módosíthat, nem emelhet díjat, így első sorban a közös megegyezéssel történő módosítás lehet a cél, tehát a másik félnek is hozzá kell járulnia, azonban, ha ebben nem partner a másik fél, akkor a szerződés megszüntetése mellett a bírói úton történő módosítás jöhet szóba, mely utóbbit – fentiek szerint – nagyon megalapozottan alá kell tudnunk támasztani. Ezen ügyekben mindenképp javasoljuk polgárjogi ügyvéd igénybe vételét, aki megfelelő szakértelemmel tudja képviselni önt a bíróság előtt. Bírósági szerződésmódosítás ügyben keresse ügyvédi együttműködésünket az alábbi elérhetőségek bármelyikén: https://17kerugyved.hu/kapcsolat/
/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./
1 hozzászólás