Rákosmente ügyvéd polgárjog
A https://17kerugyved.hu/kezesseg/ linken elérhető kezesség témakörének ismertetését jelen cikkünkben folytatjuk a sortartás kifogásának szabályaival.
Ahogy fent említett írásunk zárósoraiban rögzítettük, a Ptk. fenntartja a régi Ptk. azon szabályát, miszerint a kezesség főszabály szerint egyszerű (sortartásos) kezesség, a kezest tehát megilleti a sortartás kifogása. Ez alapján a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. (A Ptk. Indokolásának példája értelmében a sortartó kezes nem hivatkozhat arra, hogy a felszámolási eljárás még nem zárult le, ha a jogosult igazolja, hogy nincs esélye annak, hogy a követelése a felszámolás során megtérüljön.)
Fenti szabály azonban a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja, vagyis a jogosult – a kezes perléséhez – nem köteles igazolni, hogy sikertelenül megkísérelte a tartozás behajtását a főadóstól.
A Ptk. 3 kivételt nevesít 6:420. §-ában a sortartásos kezesség főszabálya alól, azaz a kezest a következő 3 esetben nem illeti meg a sortartás kifogása:
a) ha a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült;
b) ha a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy
c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult.
Fentieken kívül a készfizető kezesség szabályait kell alkalmazni (azaz a kezest ekkor sem illeti meg a sortartás kifogása), ha a felek kifejezetten ebben állapodtak meg, a kezességet kár megtérítéséért vállalták, vagy a kezességet bank vállalta. A bankkezességet ugyanis a törvény a felek eltérő megállapodásának hiányában nem teszi készfizetővé, ahogy ezt a törvény Indokolása is rögzíti.
A Ptk. új típusként kodifikálja a kártalanító kezességet; ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget, a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést. (Ez a sortartásos kezességhez képest még jobban megerősíti a kezes helyzetét, ilyenkor a jogosult csak akkor fordulhat a kezes ellen, ha igazolja, hogy sikertelenül vezetett végrehajtást a követelés behajtása végett a kötelezett vagyonára, azaz a főadós elleni sikertelen végrehajtás előfeltétele annak, hogy a jogosult a kezestől a követelés kielégítését követelje.)
A kezes minden esetben akkor köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította a teljesítésre. A kezes köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről, és tájékoztatást kérni a kezességgel biztosított kötelezettség mértékéről, valamint a kötelezettet a jogosulttal szemben megillető kifogásokról és követelésekről.
A kezes erre késedelem nélkül köteles egyrészt a jogosultnak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet késedelem nélkül értesíteni; vagy a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról – annak indokát megjelölve – a kötelezettet és a jogosultat késedelem nélkül értesíteni.
A kezes teljesítését követően a jogosult köteles késedelem nélkül átadni a kezesnek minden olyan okiratot és megadni azt a tájékoztatást, amely a kezes kötelezettel szembeni igényérvényesítéséhez szükséges.
A Ptk. külön §-ban szabályozza az alkezes teljesítését, mint a kezesség sajátos esetét: ha a kezes kötelezettségéért kezességet vállalt személy kielégíti a jogosult követelését, a követelés erejéig mindazon jogokat is érvényesítheti, amelyeket a kezes érvényesíthetett volna, ha a jogosult követelését kielégíti.
Fontos kiemelni, hogy határozott időre vállalt készfizető kezesség esetén a határozott idő letelte után a kezes szabadul a kötelezettség alól. Határozatlan időre vállalt kezesség esetében pedig, ha a kezesség a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló vagy a jövőben keletkező valamennyi kötelezettségét biztosítja, a kezes három hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kezességi szerződést.
Ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról vagy egyébként az ő hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik vagy a behajtása jelentősen megnehezül, a kezes szabadul annyiban, amennyiben a kötelezettel szembeni megtérítési igénye alapján egyébként kielégítést kaphatott volna.
Ha ugyanazért a kötelezettségért többen vállalnak kezességet, a kezesek egyetemlegesen állnak helyt a jogosulttal szemben. Ha több kezes egymásra tekintet nélkül vállal kezességet, egymás közötti viszonyukban a kötelezettség abban a sorrendben terheli őket, amilyen sorrendben elvállalták a kezességet. Az a kezes, aki a jogosulttal szemben a sortartás kifogásával élhetett, e kifogással a jogosult követelését kielégítő kezessel szemben is élhet. Ha a kezesek egymásra tekintettel vállalnak kezességet, egymás közötti viszonyukban kockázatvállalásuk arányában kötelesek helytállni.
Ha pedig ugyanazt a kötelezettséget kezesség és a kötelezettől eltérő személy által alapított zálogjog is biztosítja, a kezes és a zálogkötelezett helytállására és egymás közötti viszonyukra a több kezesre vonatkozó – fenti – rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Fogyasztó által vállalt kezesség esetén a jogosult köteles a fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni a kezes jogairól és kötelezettségeiről; és a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatokról.
Ha a jogosult ennek nem tesz eleget, a kezes határidő nélkül jogosult a szerződéstől elállni.
Fogyasztó által vállalt kezesség esetében fontos; ha a fogyasztó a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vagy meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségéért vállalt kezességet, a kezesség akkor érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért.
A fogyasztói kezességi szerződés szabályait nem lehet alkalmazni, ha a kezes a jogi személy kötelezett vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja.
Amennyiben Önnek jogi képviseletre, jogi tanácsadásra van szüksége kezességgel kapcsolatosan – vagy a polgárjog egyéb területein -, úgy keresse Ügyvédi Együttműködésünket ( # Rákosmente ügyvéd polgárjog ) az alábbi elérhetőségek bármelyikén: https://17kerugyved.hu/kapcsolat/
/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./
