Polgárjogi ügyvéd 17. Kerület
Főszabály szerint a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát. (Ptk. 6:191. §) Igaz ez bármely áru és szolgáltatás szerződésben meghatározott ellenértékére, díjára is, ami az utóbbi időkben állandósult áremelkedésre tekintettel komoly fejtörést okozhat a piaci szereplőknek, amennyiben a piaci szereplő által valamely hosszabb időtartamra megkötött szerződés – bizonyos feltételek megvalósulása esetére – nem rendelkezik az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségéről és erre az adott piaci szereplőt jogszabály sem jogosítja.
A nagy közszolgáltatóknál, multinacionális cégeknél jól ismert eljárás az egyoldalú szerződésmódosítás, azonban napjainkban ilyen fajta klauzulák alkalmazására már a kisvállalkozók is rákényszerülhetnek. Az ilyen egyoldalú módosítás lehetőségét tehát – ha ezt külön jogszabály nem engedi meg – mindenképp szerződésben kell rögzíteni, s egy feltételrendszer megalkotásával érdemes ezt megtenni, melyből mindkettő fél számára egyértelmű, hogy milyen esetekben kerülhet sor a megállapodás egyik fél által történő egyoldalú módosítására.
Amennyiben sem a felek megállapodása, sem a jogszabály nem jogosítja a felet az egyoldalú szerződésmódosításra és adott esetben a szerződés megszüntetésére sincs mód, avagy az nem áll a fél érdekében, úgy egyetlen út marad egy olyan vitás helyzetben, melyben az egyik fél módosítaná a szerződést, a másik fél azonban ebben nem partner, ez pedig a bíróság által történő szerződésmódosítás.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:192. §-ában részletezi a bírósági szerződésmódosítás lehetőségét, kifejezetten arra az esetre, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdeket sértene, és a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható; a körülmények megváltozását nem a kérelmező fél idézte elő; és a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.
Fenti bekezdésben írt meghatározásban minden egyes kifejezés nagyon fontos, és azokat részletesen, s pontosan meg kell határozni és alátámasztani egy ilyen jellegű kereset esetén. A Ptk. pedig nem ad konkrét meghatározást egyik fent használt fogalomra nézve sem, például hogy egy adott körülmény megváltozása mikor tartozik a szerződő fél rendes üzleti kockázata körébe, és mikor esik azon kívül, mindig az egyedi esettől függ, melyben iránymutatást az ilyen ügyekben született bírósági határozatok, bírói döntések adhatnak.
A bíróság a szerződést egyebekben legkorábban a szerződésmódosításra irányuló igény bíróság előtti érvényesítésének időpontjától kezdődően módosíthatja, de csakis úgy, hogy a körülmények megváltozása miatt egyik fél lényeges jogi érdeke se sérüljön.
Az egyoldalú szerződésmódosítás olyan helyzetet teremthet, amelyben a szerződő félnek jogi védelmre lehet szüksége. Ha Ön ilyen helyzetbe került és tanácstalan, keresse fel polgárjogi ügyvédeinket ( polgárjogi ügyvéd 17. kerület ). Az egyoldalú szerződésmódosítás nem mindig törvényes, ez esetben pedig fontos tudni, hogy milyen jogaink vannak. Bízza ránk az ügyét, és mi szakértelmünkkel és tapasztalatunkkal segítünk megvédeni jogait. Keressen minket személyesen a 17. kerületben, vagy az alábbi elérhetőségek bármelyikén: https://17kerugyved.hu/kapcsolat/
/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./
2 hozzászólás