Budapest XVII. Kerület ügyvéd
Ahogy a birtokvédelem témakörét érintő, https://17kerugyved.hu/birtokvedelem/ linken jelenleg is olvasható cikkünkben ( Budapest XVII. Kerület ügyvéd) írtunk róla, a Ptk-ban rögzített három birtokvédelmi eszköz egyike a jegyző előtti (azaz közigazgatási úton való) igényérvényesítés, melynek Ptk.-beli szabályai „birtokvédelem a tényleges birtoklási helyzet alapján” alatt olvashatóak.
A Ptk. általánosságban írja le a jegyző előtti igényérvényesítés néhány lényeges rendelkezését, részletességében pedig a 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet tartalmazza az eljárási szabályokat.
A Ptk. 5:8 §-a értelmében a „birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.” A jegyző pedig „elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles.”
Az a fél, aki a jegyző ilyen birtokvédelmi kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását. Egyebekben a jegyző határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani, s fent említett keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására főszabály szerint nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozatot hozott, és az érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a birtoklás kérdésében pert indított, illetve a bíróság elrendelheti a határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.
Fentiekhez kapcsolódóan fontosnak tartjuk rögzíteni, amit a Ptk. Nagykommentárja is kiemel: „a jegyző nem a jogvitát bírálja el, ugyanis az eljárása nem dönti el azt a kérdést, hogy melyik fél jogosult a másikkal szemben birtoklásra. A jegyző csupán a birtokállapot helyreállításának a kérdésében dönt, és ennek körében elsősorban ténykérdéseket vizsgál.” A bírósági eljárás az, ami a birtokláshoz való jogosultság kérdésében határoz, tehát azt vizsgálja, hogy melyik félnek van jogosultsága a másikkal szemben a birtokláshoz. Utóbbi eljárást is ismertetjük későbbi cikkünkben, azonban most térjünk vissza a jegyző előtti eljáráshoz, s annak néhány fontosabb részletszabályához.
A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás részletes szabályait a 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet tartalmazza, ahogy fentebb is rögzítettük. A birtokvédelmi kérelmet említett jogszabály alapján annál a jegyzőnél lehet előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul.
A kérelemnek – értelemszerűen – tartalmaznia kell annak a félnek a nevét, s lakcímét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (Ő lesz az ellenérdekű fél), az alapjául szolgáló tényállás ismertetését, a birtokvitával érintett dolog megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére és időpontjára történő utalást, és a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet is. A kérelmezőnek a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat is csatolnia kell.
A jegyző ezt a kérelmet és a csatolt bizonyítékokat fogja az eljárási határidő megkezdődésétől számított három napon belül megküldeni az ellenérdekű félnek, aki a kérelemben foglaltakra vonatkozóan természetesen nyilatkozatot tehet.
A jegyző a teljes eljárás végén határozattal elrendelheti az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja, ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján megalapozottnak találta.
A jegyző a kérelmet határozatával el is utasíthatja, melyre több indok alapján is lehetősége van. Ilyen indok például értelemszerűen az, ha a kérelmező kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak, vagy ha a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő, illetve ha a birtokvédelmet kérő ugyanazon birtoksértő magatartásra vonatkozóan (változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett) kéri a birtokvédelmet, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel.
Az eljárási határidő a kérelem jegyzőhöz történő megérkezését követő napon kezdődik, a jegyző pedig tizenöt napon belül folytatja le az eljárást (illetve harminc napon belül, ha az eljárás során tolmács kirendelése válik szükségessé.)
A jogszabály külön rendelkezik a kizárási szabályokról, a jegyző például nem vehet részt annak a birtokvédelmi ügynek az elintézésében, amelyben az illetékességi területén működő helyi önkormányzat, a képviselő-testület vagy annak szerve az ügy érintettje.
A tényállás tisztázása tekintetében fontos, hogy a jegyző a felek által előterjesztett, valamint a bizonyítási eljárás során megismert bizonyítékokat szabadon mérlegeli, s a birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti.
Természetesen egy ilyen eljárásban helyszíni szemlére is sor kerülhet, ilyenkor a jegyző a tényállás tisztázása érdekében a birtokvita eldöntése szempontjából jelentőséggel bíró ingó vagy ingatlan megtekintését vagy személy magatartásának megfigyelését végezheti. A jegyző „a megfigyelni kívánt ingatlanra beléphet, ott a birtokvitával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a szemle helyszínén tartózkodó személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, az ingóról és ingatlanról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.”
A felek a bizonyítási eljárás során bármikor nyilatkozatot tehetnek, s a jegyző a feleket egyidejűleg is meghallgathatja. Tanúként pedig az hallgatható meg, aki a birtokvédelmi eljárással összefüggésben tanúvallomást kíván tenni, és akitől bizonyítékként értékelhető vallomás várható.
A jegyző minden egyes eljárási cselekményről jegyzőkönyvet vesz fel, az eljárás végén pedig – ahogy ezt fentebb rögzítettük – határozatot hoz, mely rendelkező részben tartalmazza a döntést és a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást. A jegyző határozatának indokolásban a megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok, a mellőzött bizonyítás, s azok a jogszabályhelyek kerülnek rögzítésre, amelyek alapján az eljáró szerv a határozatot hozta.
Birtokvédelmi jogi problémája esetén is fontos, hogy megbízható jogi képviselőt találjon. Az ilyen típusú jogi ügyeket nem szabad félvállról venni, mivel azok jelentős hatással lehetnek az Ön életére és a vagyonára. Ügyvédi Együttműködésünk felkészült arra, hogy hatékonyan és határozottan védje ügyfeleink jogait és érdekeit birtokvédelmi ügyekben.
Az általunk nyújtott birtokvédelmi jogi képviselet magában foglalja az ügyfeleink széles körű jogi képviseletét a birtokvédelmi eljárás minden szakaszában, beleértve a jogi tanácsadást, a jegyző előtti eljárás kezdeményezését, a peres eljárást és a jogorvoslatot. Ha Önnek szüksége van birtokvédelmi jogi képviseletre, akkor bízza ránk az ügyét. Vegye fel velünk a kapcsolatot a 17. kerületben ( Budapest XVII. Kerület ügyvéd ), de Budapest teljes területén és vidéken is képviseljük ügyfeleinket.
További információkért és részletes konzultációért vegye fel velünk a kapcsolatot az alábbi elérhetőségek bármelyikén: https://17kerugyved.hu/kapcsolat/.
/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./
1 hozzászólás