Jogeset: azonnali hatályú felmondás

Munkajogi ügyvéd

Új Blog-sorozatot indítunk #érdekes_jogesetek címmel, melynek első cikkében az azonnali hatályú felmondással foglalkozunk. Munkaviszony megszüntetés kapcsán az azonnali hatályú felmondás jogszerűségének megállapítása rendkívül lényeges kérdés, éppen ezért számos elvi határozat és döntés került közzétételre a Kúria által.

Mai blogunkban az egyik ilyen érdekes határozat megállapításainak lényegét ismertetjük, melynek vonatkozásában a Kúria külön tájékoztatót is kiadott. A kapcsolódó EBH2016. M.28. számon közzétett határozat fő megállapítása szerint „Belső utasítás vagy szabályzat hiánya nem mentesíti a munkavállalót az általános magatartási normák, elvárások, és a munkáltatónál érvényesülő gyakorlat betartása alól.”

Az ügy kiindulópontja, azaz a munkáltató részéről azonnali hatályú felmondásra okot adó munkavállalói kötelezettségszegés az alábbiak szerint történt:

A munkavállaló (későbbi felperes) határozatlan idejű munkaviszonyban állt a munkáltatójával ügyfélszolgálati előadó munkakörben. Egy pünkösd előtti pénteki napon a munkavállaló az ügyfélszolgálaton látta el tevékenységét, mikoris munkaideje végén, az utolsó ügyfél távozása után összepakolt és az ügyfél által ottfelejtett napszemüveget a táskájába téve az irodából elment anélkül, hogy a munkatársait az esetről tájékoztatta volna.

A munkavállaló távozása után nem sokkal az ügyfél vissza is tért az ügyfélszolgálatra, kereste a napszemüvegét, amelyet a munkatársak nem találtak.

A munkáltató a következő munkanapon telefonon érdeklődött a munkavállalónál, aki előadta, hogy a napszemüveget megtalálta, nála van, s házastársával még aznap visszajuttatta az ügyfélszolgálatra, így a munkáltató azt a tulajdonosnak visszaadta.

A munkáltató néhány nappal később azonnali hatályú felmondással szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát, melyben részletesen ismertette az ügy előzményeit és abból arra a következtetésre jutott, hogy „a munkavállaló az ügyfél tulajdonát képező értékes napszemüveget jogosulatlanul a birtokában tartotta, erről a jelenlévő munkatársait, illetve a munkaköri leírásban rögzítettek szerint a csoportvezetőjét nem tájékoztatta, ezzel a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (1) bekezdés a) pontja szerint munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan megszegte”. Azonnali hatályú felmondásában a munkáltató azt is rögzítette, hogy fentiekre tekintettel elveszítette a munkavállalójába vetett bizalmát, hiszen felmerült annak alapos gyanúja is, hogy a munkavállaló az eltulajdonítás szándékával vitte haza a napszemüveget.

A munkavállaló fenti intézkedés miatt felperesként keresetet nyújtott be az illetékes munkaügyi bíróságra, s a kereseti kérelmében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítását kérte (a jogkövetkezmények alkalmazásával) arra hivatkozással, hogy a terhére rótt cselekmény nem alapozza meg a munkáltatói intézkedést, mert az valótlan tényálláson, gyanúsításon alapul.

Az első fokon eljáró bíróság a munkavállaló keresete alapján arra a megállapításra jutott, hogy az azonnali hatályú felmondás jogellenes volt.

Az elsőfokú bíróság megállapította ugyan, hogy a munkavállaló felperes valóban hibázott, amikor a munkatársai értesítése nélkül otthonába hazavitte az ügyfél által otthagyott napszemüveget, azonban a munkáltató felhívására azt azonnal visszaszolgáltatta, ekként az azonnali hatályú felmondásra okot adó körülmény nem merült fel.

A munkáltató azonban fellebbezett, s az erre tekintettel eljáró Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a keresetet elutasította, ítéletében utalt az Mt. 52. §-ának (1) bekezdés c) és d) pontjában rögzítettekre („52. § (1) A munkavállaló köteles c) munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, d) a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani.”), amelyek a munkavállalói magatartásra vonatkozóan tartalmaznak előírásokat. A munkavállalónak munkaköri leírása szerint is fő feladatai közé tartozott a társaság jó megítélése érdekében az ügyfelekkel megfelelő, jó kontaktus kialakítása, az ügyfél megelégedésére történő ügyintézés megvalósítása.

Ezt követően a munkavállaló volt elégedetlen a döntéssel, így felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletével azonos döntés meghozatalát kérte. Hivatkozása szerint az azonnali hatályú felmondás oka burkoltan került meghatározásra, mivel a munkáltató nem vádolta meg a munkavállalót a napszemüveg eltulajdonításának szándékával, indokolása azt tartalmazta, hogy „nemcsak lopni nem szabad, hanem a lopás látszatát sem szabad kelteni”. A látszatkeltés pedig olyan cselekmény, amely „nem valós, csupán a körülmények szerencsétlen alakulása kelti annak látszatát. Ilyen értelmezés alapján elmarasztalás pedig nem lehetséges.”

A Kúria a jogerős (másodfokú) ítéletet hatályában fenntartotta. A munkavállaló felperes a Kúria álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelmében alaptalanul állította, hogy az alperes munkáltató az azonnali hatályú felmondás okát burkoltan határozta meg, az azonnali hatályú felmondás lényegi indoka ugyanis konkrétan az volt, hogy „a lopás látszatát sem szabad kelteni”. A munkáltató konkrétan megjelölte a munkavállaló terhére rótt cselekményt és ezzel összefüggésben azt, hogy a munkáltató részéről bizalomvesztés valósult meg. Nem mentesíti a munkavállalót azon körülmény, hogy a munkáltatónál belső utasítás vagy szabályzat nem volt a talált tárgyak elhelyezését illetően, hiszen a munkavállaló felülvizsgálati kérelmében maga is azt állította, hogy több megoldás közül is választhatott a talált napszemüveg biztonságos elhelyezése érdekében. A munkavállaló alaptalanul hivatkozott arra, hogy ünnepnap előtti utolsó munkanap végén történt az azonnali hatályú felmondásra okot adó cselekmény, amikor gondolatban már az ünnep előtti teendőivel volt elfoglalva. A munkavállaló munkaköri kötelezettségeit ekkor is maradéktalanul köteles volt ellátni, ez a terhére rótt cselekmény súlyát nem befolyásolhatta. Ugyancsak megalapozatlan az a hivatkozás, hogy a munkáltató rendőrségi feljelentése esetén a munkavállaló bizonyítani tudta volna az ártatlanságát. A bizonyítási eljárás során a munkavállaló nem volt elzárva a védekezéstől. „Következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy a büntetőeljárás és a munkaügyi eljárás egymástól lényegesen eltérnek, bűncselekmény elkövetésének hiányában is élhet a munkáltató az azonnali hatályú felmondással”, amely a jelen esetben, adott tényállás mellett jogszerűen történt. „Belső utasítás vagy szabályzat hiánya nem mentesíti a munkavállalót az általános magatartási normák, elvárások, és a munkáltatónál érvényesülő gyakorlatnak a betartása alól.”

Munkaviszonyhoz kapcsolódó, a munkajogi jogalkalmazásban felmerülő jogi problémák kezelésében és a legmegfelelőbb jogi megoldások kiválasztásában is segítséget nyújtunk ügyfeleink számára. Munkajogi részterületek széles ismeretével rendelkezünk, különös tekintettel arra, hogy Együttműködésünk egyik alapító tagja posztgraduális képzés keretében munkajogi szakjogászként is oklevelet szerzett.

Ha munkajogi ügyvédre van szüksége, vegye fel velünk a kapcsolatot a 17. kerületben. De Budapest teljes területén és vidéken is képviseljük ügyfeleinket. További információkért és részletes konzultációért vegye fel velünk a kapcsolatot az alábbi elérhetőségek bármelyikén: https://17kerugyved.hu/kapcsolat/ .

/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./