Korábbi cikkeinkben már ismertettük a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (továbbiakban: „Ptk.”) a szerződések általános szabályai között rögzített, mindennapi szerződéseink megerősítésére is szolgáló eszközök gyakorlati hasznát és azok közül is konkrétan a foglaló (amely a https://17kerugyved.hu/foglalo/ linken jelenleg is olvasható) és kötbér (https://17kerugyved.hu/kotber/ linken elérhető) szabályait.
Ebben a blogunkban tovább folyatjuk a szerződések megerősítésére szolgáló eszközök ismertetését, amilyen a szerződések általános szabályai között utolsóként rögzített jogvesztés kikötése, valamint az egyes szerződéstípusok körében részletezett kezesség, mint biztosítéki szerződés, mely nemcsak megerősíti a kötelezett teljesítési készségét, hanem – a kötelezett saját vagy harmadik személy vagyonából – a teljesítés fedezetét is bővíti.
A Ptk. 6:190. §-ában rögzített jogvesztés kikötése azt jelenti, hogy bármely szerződés felei írásban – a konkrét szerződés által megkívánt tartalmi elemek mellett – azt is kiköthetik, hogy szerződésszegés esetén a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot, amely őt a szerződés alapján egyébként megilletné, elveszít tehát valamely kedvezményt, jogi helyzete hátrányosabbá válik. A jogvesztés kikötése ezzel motiválja a felet, hogy szerződésszerűen teljesítsen.
A Ptk. Nagykommentárja szerint ilyen például részletvételnél a részletkedvezmény elvesztése, vagy az egyösszegű teljesítés esetére kikötött vételár-fizetési engedmény elvesztése, vagy lízingszerződésnél a lízingdíjrészlet nemfizetése miatt futamidő letelte előtt a felmondási jog gyakorlása is.
A kikötés ebben az esetben is csak írásban érvényes, s az alaki követelmény a kötelezettséget vállaló jognyilatkozatra vonatkozik, ahogy ez a kötbér esetében is működik. A feleknek jogvesztés kikötése esetén is előre és pontosan meg kell határozniuk azt a szerződésszegési esetet, amelyhez a jog elvesztését hozzá kívánják kapcsolni.
A Ptk. Nagykommentárjának megfogalmazása alapján a törvény a jogvesztés kikötése esetében nyitva hagyja a kimentés kérdését, így a feleknek kell meghatározniuk azt, hogy a szerződésszegő fél mivel mentheti ki magát.
Ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná (ha sérti az arányosság elvét), a kötelezett kérelmére a bíróság a joghátrányt mérsékelheti.
Áttérve a kezességre, ez szintén a szerződések megerősítésére szolgáló eszköz, egy személyi biztosíték, szerződés a jogosult és a kezes között.
A Ptk. Indokolása is rögzíti, hogy a régi Ptk. (1959. évi IV. törvény) a kezességet a kötelmi jog általános szabályai között, szerződést biztosító mellékkötelezettségként szabályozta. Az (új) Ptk. azonban változtat ezen és a kezességre vonatkozó rendelkezéseket a kötelmi jog különös részében, az egyes szerződések között szabályozza, mégpedig a biztosítéki szerződések között – a garanciaszerződést megelőzően, ami szintén egy biztosítéki szerződés-.
A Ptk. 6:416. §-ában mondja ki a kezesség lényegét: „kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.
Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható.”
Fent idézett jogszabályszöveg alapján kezességet bármilyen tartalmú kötelezettségért lehet vállalni, így jövőbeli vagy feltételes kötelezettségért is, sőt kezességet nemcsak egy meghatározott kötelezettségért lehet vállalni, hanem valamely kötelezett meghatározott jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségének biztosítására is.
A kezességi szerződést írásba kell foglalni – s pontosan meghatározni a kezességvállalás részleteit – , azonban, ha a kezes esetleg nem írásban vállalta a kezességet, de kielégíti a jogosult követelését (a kezességgel biztosított tartozást), a kezesség érvényessé válik. A kezesség járulékos kötelezettség, ekként tartalma és terjedelme a főkötelezettség mindenkori tartalmához és terjedelméhez igazodik, melynek részleteit és a kezességvállalás egyéb releváns szabályait – a téma nagyobb terjedelmére tekintettel – későbbi blogjainkban fogunk ismertetni.
Amennyiben Önnek vagy cégének szerződésekkel kapcsolatos ( szerződések elkészítése, teljes körű egyeztetés jogi támogatása, szerződések véleményezése, módosítása, szerződésekkel kapcsolatos jogviták peren kívüli rendezése, peres eljárásban történő képviselet ellátása ) polgárjogi tanácsadásra van szüksége, keresse Ügyvédi Együttműködésünket bizalommal Budapest 17. Kerületében, de Budapest teljes területén és vidéken is képviseljük ügyfeleinket: https://17kerugyved.hu/rolunk-17-ker-ugyved/ .
/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./
2 hozzászólás