Polgári per – ügyvéd 17. Kerület
A bírósághoz fordulás jogát az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése rögzíti, melynek értelmében „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el”.
Jelen blogunkban a polgári peres eljárás megindításához szükséges keresetlevél szabályait kívánjuk nagy vonalakban ismertetni, s ehhez kapcsolódóan rögzítjük, hogy a büntető és közigazgatási bíráskodásra nem jelen cikkünkben rögzített szabályok az irányadóak.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) hatálya alá tartozó jogviszonyokkal kapcsolatos jogvitákban a bírósághoz fordulás jogát, a bírói út igénybevételének lehetőségét a Ptk. 1:6. §-a biztosítja általános érvénnyel, ahogy ezt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: „Pp.” vagy „Polgári Perrendtartás”) Nagykommentárjának első mondatai is rögzítik.
A Pp. hatálya alá tartoznak ekként például a polgári jogi, családjogi jogviták, a munkaügyi jogviták, a közalkalmazotti jogvita, a szerzői jogokkal kapcsolatos jogviták és számos egyéb jogvita is, azonban a kizárólagos felsorolás rendkívül hosszas lenne, ezért arra jelen cikkünkben nem is törekszünk, csupán az ilyen perek megindításához szükséges első és egyik legfontosabb lépésről kívánunk rövid ismertetőt írni (a teljes részletesség igénye nélkül).
A pert a felperesnek az alperes ellen keresetlevéllel kell megindítania. A keresetlevélben feltüntetendő adatokról és tényekről a Polgári Perrendtartás 170. §-a rendelkezik, melynek értelmében a keresetlevél 3 részből áll: egy bevezető részből, egy érdemi és egy záró részből.
A keresetlevél bevezető részében fel kell tüntetni az eljáró bíróságot, a felek nevét, adatait, perbeli állását, és a felperes jogi képviselőjének adatait (a törvény ugyanis főszabályként rögzíti, hogy a perben a jogi képviselet kötelező, azzal, hogy vannak bizonyos főszabály alóli kivételek).
A keresetlevél érdemi részében fel kell tüntetni:
„a) a bíróság döntésére irányuló határozott kereseti kérelmet,
b) az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján,
c) az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket,
d) az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést, és
e) a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott módon.”
A keresetlevél záró részében a per tárgyának az értékét kell rögzíteni, valamint a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket, a megfizetett illetékre vonatkozó adatokat, illetve az eljárási illeték megfizetésének hiányában a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelemre, vagy az illetékfizetés alóli mentesülésre történő hivatkozást. Ugyanebben a záró részben kell feltüntetni a nem természetes személy fél perbeli jogképességét alátámasztó adatokat, és azt, hogy a fél törvényes képviselőjeként megjelölt személy milyen minőségben jár el.
Fontos, hogy a keresetlevél mellékleteként csatolni szükséges a meghatalmazást, és a keresetet alátámasztó bizonyítékokat, illetve a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet (ha van ilyen) vagy jogszabályon alapuló költségkedvezmény esetén a jogszabályban előírt iratokat. A Pp. Nagykommentárjának megállapítását fontos kiemelnünk cikkünk végén: „általános tapasztalat, hogy az utóbbi évtizedekben a polgári jogviták a korábbiakhoz képest lényegesen bonyolultabbá váltak. A felperes részéről a megalapozott igényérvényesítés, alperesi oldalon pedig az eredményes védekezés többnyire olyan jogi szaktudást igényel, ami nélkülözhetetlenné teszi a fél jogi szakember közreműködésével történő eljárását.” Ezért is javasoljuk polgári peres eljárás kezdeményezése esetén jogi szakember felkeresését.
Ügyvédi Együttműködésünk tagjai több mint 10 éves perjogi tapasztalattal rendelkeznek, így polgári peres ügyben keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségek bármelyikén: https://17kerugyved.hu/kapcsolat/ , vagy Budapest 17. Kerületében található irodánkban ( Home Center A/1. iroda), de Budapest teljes területén és vidéken is képviseljük ügyfeleinket.
/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./


1 hozzászólás