leállnak-e a bírósági ügyek nyáron?
Lezajlott az ítélkezési szünet előtti utolsó tárgyalásunk is. A nyári időszakban sok ügyfélben felmerül a kérdés: bezárnak-e a bíróságok, megállnak-e a folyamatban lévő perek, és a határidőkkel sem kell-e foglalkozni egészen augusztus végéig?
A válasz nem ilyen egyszerű. Az ítélkezési szünet nem jelenti azt, hogy a bíróságok teljesen bezárnak, és azt sem, hogy valamennyi eljárási határidő automatikusan nyugszik.
Az alábbiakban összefoglaljuk a 2026-ban hatályos legfontosabb szabályokat.
Mikor van ítélkezési szünet 2026-ban?
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, vagyis a Pp. 148. §-a alapján az ítélkezési szünet minden évben:
- július 15. napjától augusztus 20. napjáig, valamint
- december 24. napjától január 1. napjáig tart.
A 2026. évi nyári ítélkezési szünet tehát 2026. július 15-től 2026. augusztus 20-ig tart.
Mit jelent az ítélkezési szünet?
A Pp. főszabálya szerint az órákban, napokban és munkanapokban megállapított eljárási határidők számításába az ítélkezési szünet időtartama nem számít bele.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy polgári perben például a bíróság által napokban meghatározott nyilatkozattételi vagy hiánypótlási határidő számítása az ítélkezési szünet alatt főszabály szerint szünetel.
Az ítélkezési szünet időszakára polgári perben főszabály szerint tárgyalást sem lehet kitűzni.
Fontos azonban, hogy a hónapokban vagy években meghatározott határidőkre eltérő számítási szabályok vonatkoznak. Ezért egy konkrét határidő lejártát mindig az adott eljárásra és bírósági felhívásra figyelemmel kell kiszámítani.
Az ítélkezési szünet nem jelent általános bírósági leállást
Az „ítélkezési szünet” elnevezés megtévesztő lehet. A bíróságok ebben az időszakban is működnek:
- érkezhet bírósági végzés vagy más irat;
- történhet kézbesítés;
- benyújtható keresetlevél, beadvány és jogorvoslat;
- sor kerülhet sürgős intézkedésre;
- egyes eljárásokban a határidők változatlanul tovább futnak;
- bizonyos ügyekben tárgyalást is tarthatnak.
Ezért a nyári időszakban átvett bírósági vagy hatósági küldeményt nem szabad félretenni arra hivatkozással, hogy „úgyis ítélkezési szünet van”.
Milyen esetekben nem alkalmazható az ítélkezési szünet?
A Pp. 148. § (3) bekezdése alapján az ítélkezési szünetre vonatkozó kedvezőbb határidő-számítás és a tárgyalási tilalom nem alkalmazható, ha:
1. A törvény soron kívüli eljárást ír elő
Ha valamely törvény az adott eljárás vagy eljárási cselekmény soron kívüli elintézését rendeli el, az ügy az ítélkezési szünet alatt is folytatódhat.
Ilyen esetben nem lehet automatikusan abból kiindulni, hogy a határidő nyugszik, vagy hogy tárgyalás nem tartható.
2. A felek közösen kérik az eljárás folytatását
A polgári per felei közösen kérhetik, hogy az ítélkezési szünet szabályait ne alkalmazzák. Ebben az esetben az eljárás a nyári időszakban is folytatódhat.
3. Törvény kifejezetten kizárja az ítélkezési szünet alkalmazását
Számos eljárásra külön törvényi rendelkezés vonatkozik. Ezekben az ügyekben nem feltétlenül érvényesül a polgári perekre irányadó nyári szünet.
A bíróságnak a felet külön is figyelmeztetnie kell arra, ha az adott ügyben az ítélkezési szünet szabályai nem alkalmazhatók.
A polgári nemperes eljárásokra nem vonatkozik automatikusan az ítélkezési szünet
A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 1. § (7) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy ezekben az eljárásokban a Pp. ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
Ez különösen fontos, mert a köznyelvben sokszor valamennyi bíróság előtti ügyet „pernek” nevezünk, jogilag azonban különbséget kell tenni a peres és a nemperes eljárások között.
Nemperes ügyben tehát nem biztonságos abból kiindulni, hogy a július 15. és augusztus 20. közötti időszak nem számít bele a határidőbe.
Közigazgatási perben a keresetindítási határidő továbbra is fut
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény alapján a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt az ítélkezési szünet nem érinti.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki egy közigazgatási döntést kíván bíróság előtt megtámadni, nem számíthat arra, hogy a nyári ítélkezési szünet meghosszabbítja a keresetindítási határidőt.
A közigazgatási perekben ezért különösen fontos a határozat átvételi időpontjának és a jogorvoslati határidőnek a pontos ellenőrzése.
Benyújtható-e kereset vagy más beadvány az ítélkezési szünet alatt?
Igen. Az ítélkezési szünet alatt is benyújtható többek között:
- keresetlevél;
- ellenkérelem;
- fellebbezés;
- hiánypótlás;
- egyéb bírósági beadvány.
A kérdés nem az, hogy a beadvány benyújtható-e, hanem az, hogy az adott határidő számítására alkalmazható-e az ítélkezési szünet szabálya.
Különösen veszélyes lehet a keresetindítási, jogorvoslati vagy más anyagi jogi határidőket automatikusan meghosszabbodottnak tekinteni. Az ítélkezési szünet nem hosszabbít meg minden határidőt.
Mit tegyünk, ha nyáron érkezik bírósági irat?
A bírósági küldemény átvétele után érdemes azonnal ellenőrizni:
- milyen típusú eljárás van folyamatban;
- peres vagy nemperes ügyről van-e szó;
- napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években állapították-e meg a határidőt;
- előírja-e törvény a soron kívüli eljárást;
- kizárja-e valamely külön szabály az ítélkezési szünet alkalmazását;
- pontosan mikor történt a kézbesítés.
A helytelen határidő-számítás súlyos jogkövetkezményekkel járhat, ezért kétség esetén nem célszerű augusztus végéig várni.
Összefoglalás
A 2026. évi nyári ítélkezési szünet július 15-től augusztus 20-ig tart. Polgári perben főszabály szerint ez az időszak nem számít bele az órákban, napokban és munkanapokban meghatározott eljárási határidőkbe, és erre az időszakra tárgyalást sem lehet kitűzni.
Az ítélkezési szünet azonban:
- nem jelenti a bíróságok bezárását;
- nem vonatkozik automatikusan minden bírósági eljárásra;
- nem állít meg minden határidőt;
- nem érinti a közigazgatási keresetlevél benyújtásának határidejét;
- a polgári nemperes eljárásokban főszabály szerint nem alkalmazható;
- soron kívüli vagy törvényben meghatározott ügyekben nem akadályozza az eljárás folytatását.
Megvolt tehát az ítélkezési szünet előtti utolsó tárgyalásunk, az ügyvédi munka azonban a nyári időszakban sem áll meg. A folyamatban lévő ügyek figyelemmel kísérése, a beadványok elkészítése és az új ügyek jogi előkészítése az ítélkezési szünet alatt is folytatódik.
Jelen tájékoztatás általános jellegű, nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsadásnak. Az alkalmazandó határidőt minden esetben az adott eljárás és a kézbesített irat tartalma alapján kell meghatározni.
