Szerződés véleményezés ügyvéd 17. kerület
Korábbi blogunkban már ismertettük a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (továbbiakban: „Ptk.”) a szerződések általános szabályai között rögzített, mindennapi szerződéseink megerősítésére is szolgáló eszközök gyakorlati hasznát és azok közül is konkrétan a foglaló szabályait (amely a https://17kerugyved.hu/foglalo/ linken jelenleg is olvasható). Ebben a cikkünkben tovább folyatjuk a szerződések megerősítésére szolgáló eszközök ismertetését, s ilyen további eszköz a kötbér.
A kötbér esetében a szerződő fél, mint kötelezett a konkrétan megjelölt szerződésszegés esetére meghatározott pénzösszeg megfizetését vállalja, azaz – a Ptk. szabályait szó szerint idézve-: „a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést.”
A Ptk. Nagykommentárja jelen esetben is segít a kötbér funkciójának megértésében. A kötbér – a korábban ismertetett foglalóhoz hasonlóan – a szerződés megerősítésére szolgáló, önként vállalt többletszankció. Azonban míg a foglaló csakis a szerződés lehetetlenné válásához kapcsolódik, és a konkrét pénzösszeget a szerződésszegés előtt kell átadni a másik félnek, addig a kötbér bármilyen szerződésszegéshez kapcsolódhat, és a kötbérfizetés csak a szerződésszegés bekövetkeztével válik esedékessé. Közös vonásuk, hogy a foglaló és a kötbér is az átalány-kártérítés funkcióját töltik be: a jogosult mindkét esetben attól függetlenül érvényesítheti igényét, hogy a szerződésszegésből keletkezett-e kára.
A kötelezett a Ptk. szabályai értelmében csakis akkor mentesülhet a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti, azaz, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható és elháríthatatlan körülmény okozta.
A kötbér csakis írásban köthető ki, és egy választottbírósági ítéletben azt is egyértelműsítették, hogy a kötbérfizetési kötelezettség egyoldalúan is kiköthető, tehát annak nem feltétele, hogy a kötbér vállalására kölcsönös megállapodást tartalmazó szerződés keretében kerüljön sor (az alaki követelmény valójában a kötelezett jognyilatkozatára vonatkozik, az elfogadó nyilatkozat érvényessége a másik fél részéről nincs írásba foglaláshoz kötve, szóban vagy ráutaló magatartással is megtörténhet.)
A pénztartozás késedelmes teljesítése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni.
A kötbér fajtáit tekintve ismerünk késedelmi kötbért (kötelezetti késedelem és a jogosult átvételi késedelme esetére is), minőségi kötbért hibás teljesítés esetére és meghiúsulási kötbért.
A bírói gyakorlat alapján a kötbérkikötésnek egyértelműnek kell lennie, kiterjesztő értelmezésnek nincs helye, igaz ugyan tehát, hogy a felek bármely szerződésszegési esetre kiköthetnek kötbérfelelősséget, a jogosultat azonban kötbér kizárólag ennek a szerződéses kötelezettségnek a nemteljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése után illeti meg. A kikötést nem lehet más szerződésszegéses esetre kiterjesztően értelmezni. Azért is nagyon fontos továbbá, hogy a felek mely szerződésszegéshez kívánnak kötbér-fizetési kötelezettséget rendelni, s ezáltal a kötbér fajtáját is nevesíteni, mert eltérő joghatás fűződhet hozzájuk. A teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését ugyanis kizárja (hiszen ez ugyanazon jogsértés többszörös szankcionálását jelentené), a késedelmi vagy a hibás teljesítési kötbér megfizetése viszont a természetbeni teljesítési kötelezettség alól nem mentesít. Hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthetünk szavatossági igényt.
A kötbér és a kártérítés viszonya kapcsán kiemelendő, hogy a jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát (a kötbéren túli kárösszeg bizonyításának kötelezettsége azonban őt terheli), s a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette.
Fontos, hogy a túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti, ha az ügy egyedi sajátosságait tekintve azt eltúlzottnak, aránytalannak ítéli meg.
Kötbér után szimpla ügyleti kamat kikötése semmis, azonban az esedékessé vált és megfizetni elmulasztott kötbér után a kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni.
Gyakran előfordul, hogy a szerződő felek egyike előzetesen elkészíti, elkészítteti a szerződést az általa kitalált tartalommal, amit aztán az aláírás előtt vagy annak során ismertet a másik féllel. Ennek okán csak a szerződést készítő fél érdekeit képviseli a szerződés, és figyelmen kívül hagyja a másik fél érdekeit, jogait. Egy ilyen helyzet az esetek többségében jogvitát eredményez, mely jogvita során ezen problémák a fent említett másik félnek okozhatnak nagyobb gondot. Ezért minden esetben javasoljuk a szerződést előzetesen véleményeztetni egy ügyvéddel annak érdekében, hogy hatalmas költségektől kíméljük meg magunkat.
Ügyvédi Együttműködésünk vállalja nemcsak a szerződések elkészítését, hanem a szerződések jogi véleményezését is, melynek során megvizsgáljuk a szerződések tartalmát és szükség esetén javaslatokat teszünk az ügyfeleink érdekében álló módosításokra, keresse tehát Ügyvédi Együttműködésünk 17. kerületi irodáját, de Budapest teljes területén és vidéken is képviseljük ügyfeleinket.
A szerződés véleményezéshez be sem kell fáradnia irodánkba, elegendő e-mail útján megküldeni azt. https://17kerugyved.hu/kapcsolat/
/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./
4 hozzászólás