Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése a termőföld megosztásával – érdekességek, buktatók – Jogi segítség – Budapest 17. Kerület
A https://17kerugyved.hu/foldeken-fennallo-kozos-tulajdon-megszuntetese-ugyved-17-kerulet/ linken elérhető blogunkban már ismertettük, hogy milyen módokon szüntethető meg a földeken fennálló közös tulajdon (ha kérelmezőként célunk, az, hogy mi magunk (is) tulajdonosok maradhassunk – ezért a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervnél kezdeményezhető, az ingatlan egészének az állam általi kisajátítására irányuló eljárásra jelen cikkünkben sem térünk ki, hiszen ebben az esetben a termőföld állami tulajdonba kerül).
Fenti cikkünkben korábban említett két megszüntetési mód közül – melyekben a kezdeményező a tulajdonostárs és a föld végső tulajdonosa is valamely tulajdonostárs lesz és nem a Magyar Állam – az egyik az ingatlan megosztása, s ez jelen blogunk témája is. (A másik mód a bekebelezés).
A termőföld osztatlan közös tulajdonának megosztással történő megszüntetését bármely tulajdonostárs kezdeményezheti az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott, a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelemmel, az ingatlanügyi hatóság pedig a kérelem alapján az érintett ingatlan tulajdoni lapjára feljegyzi a folyamatban lévő megosztás tényét. (A bekebelezés esetén nem ezzel kezdődik az eljárás, ott értelemszerűen nincs szüksége „a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére”, hiszen nem is megosztásról van szó, hanem bekebelezésről.)
Az ingatlan megosztásával történő osztatlan közös tulajdon megszüntetése iránti eljárás szempontjából releváns, hogy sajnos számos olyan tényre hivatkozva vissza kell utasítania a földhivatalnak az eljárást (ami a folyamatban lévő megosztás tényének tulajdoni lapra történő feljegyzésére irányul), melyre nem is gondolnánk. Ilyen eset például, ha az ingatlan tulajdoni lapján széljegy van feltüntetve, vagy a tulajdoni lapon olyan tény szerepel, mint például a felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása.
Az elég részletesen leszabályozott eljárásban azonban a tény feljegyzését követően is felmerülhetnek olyan kívülálló tényezők, történések, melyekre kérelmezőként nem lehet ráhatásunk, viszont az egész eljárást tönkretehetik, annulálhatják.
Ilyen például a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben található (földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásának részletes szabályairól szóló 647/2020. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „Korm. rendelet”)) azon szabály, melynek értelmében, ha a tulajdonjog öröklés jogcímen történő bejegyzésére kerül sor, úgy az eljáró hatóság a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelmet visszautasítja (ha az még nem került feljegyzésre), vagy a folyamatban lévő megosztás tényét is törli, (amennyiben annak feljegyzése már megtörtént). Azonban – s ez a legkevésbé bíztató a kérelmező szempontjából – sajnos akkor is szembe-találkozhatunk az öröklés jogcímén történő bejegyzés eljárásunkra kifejezetten negatív hatásával, amikor már minden tulajdonostársat kiértesítettünk, megszövegeztük és aláírtuk a megosztásról szóló egyezségi okiratot, s az osztóprogram alapján elkészítettük és aláírtuk az egyezségi okirat elválaszthatatlan mellékletét képező térképvázlatot és területkimutatást, valamint intézkedtünk az esetlegesen szükséges bírói letétbehelyezésről, és mindezek után a megosztás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelmünket is benyújtottuk az illetékes földhivatalba. A megosztás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelmet ez esetben is visszautasítja ugyanis az eljáró hatóság (és ezzel egyidejűleg a folyamatban lévő megosztás tényét is törli), ha közben a tulajdonjog öröklés jogcímen történő bejegyzésére kerül sor.
A vigaszdíj ilyenkor pedig annyi, hogy a törléssel és visszautasítással egyidejűleg az illetékes hatóság elrendeli az igazgatási szolgáltatási díj – 15.000,- Ft-os összegének – visszatérítését és a visszatérítés elrendelését követő 15 napon belül intézkedik annak teljesítéséről.
Kiemelendő, hogy ugyanez a követendő eljárás abban az esetben is, ha kisajátítási eljárás megindítása tényének feljegyzése, illetve tulajdonváltozás kisajátítási határozat alapján történő átvezetése iránti kérelem érkezik az illetékes földhivatalhoz az általunk megosztani kívánt termőföld kapcsán.
Együttműködésünk a fent rögzített helyzetek felmerülése esetén is mindent megtesz, jogi segítséget nyújt a legoptimálisabb végkimenet elérése érdekében, nem csupán a 17. kerületben, hanem egész Budapest, illetve Pest Megye területén és vidéken is.
Amennyiben kérdése van a nem is olyan régen hatályba lépett szabályozásról, illetve a hozzá kapcsolódó eljárásól, vagy Ön is tulajdonostárs osztatlan közös tulajdonban álló termőföldben és tapasztalja az ebből eredő nehézségeket, keresse Ügyvédi Együttműködésünket Budapest 17. kerületében található irodánkban, vagy az alábbi linken található elérhetőségek bármelyikén: https://17kerugyved.hu/kapcsolat/ (s ahogy fentebb rögzítettük, Budapest teljes területén és vidéken is képviseljük Ügyfeleinket). #ugyved_17_kerulet
/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./
