Végrendelettel kapcsolatos ügyvédi szolgáltatás Budapest XVII. Kerületében
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Hetedik Könyve rendelkezik az öröklésről és azon belül is a végrendeletről és annak lehetséges fajtáiról.
Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét alapvetően ez határozza meg. Az örökhagyó a halála esetére ugyanis teljes vagyonáról vagy annak csupán egy részéről is rendelkezhet végintézkedéssel, azonban ennek pontosan meghatározott formai, alaki követelményei vannak.
Végrendelkezni csakis személyesen lehet és adott okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék.
Végrendelkezni közvégrendelettel, írásbeli magánvégrendelettel és szóbeli végrendelettel is lehet, utóbbit azonban csakis kivételes, a Ptk-ban pontosan meghatározott esetben. Ezek a végrendelet fajtái.
Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni, éppen ezért, ennek alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Fontos, hogy nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek, a végrendelkező házastársának, élettársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka. Az a juttatás pedig érvénytelen, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól.
A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú esetében ez az egyetlen lehetőség a végintézkedésre, ugyanis ők érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehetnek, mely végrendelet érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.
Aki vak, írástudatlan vagy olvasásra, vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásban érvényesen szintén kizárólag közvégrendeletet tehet.
Fent rögzítetteken kívül bárki tehet írásbeli magánvégrendeletet, olyan nyelven, amelyet ért, és amelyen sajátkezűleg írt végrendelet esetén írni, más által írt végrendelet esetén olvasni tud. Az írásbeli magánvégrendeletet tehát a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással is írathatja. Ebben a körben fontos kiemelni, hogy a Ptk. értelmében a gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik, valamint a gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.
Az írásbeli magánvégrendelet alaki érvényességéhez minden esetben szükséges, hogy készítésének ideje az okiratból kitűnjék.
Ezen kívül továbbá az is szükséges, hogy sajátkezűleg írt végrendelet esetén, a végrendelkező azt elejétől végéig maga írja és aláírja, vagy más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, illetve, ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismerje el, és a végrendeletet utóbbi két esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják.
Az írásbeli magánvégrendelet – a megfelelő keltezéssel – alaki szempontból érvényes továbbá akkor is, ha a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet a végrendelkező aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél – végrendeletként feltüntetve – személyesen letétbe helyezi.
A több különálló lapból álló sajátkezűleg írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el. A több különálló lapból álló más által írt írásbeli magánvégrendelet pedig akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá ha minden lapját a végrendelkező és mindkét tanú aláírta.
Írásbeli magánvégrendelet tanúja nem lehet olyan személy, aki a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes; vagy kiskorú, vagy cselekvőképtelen nagykorú illetve cselekvőképességében részlegesen úgy korlátozott, hogy az kizárja tanúkénti közreműködését; vagy írástudatlan.
Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének egyebekben nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre.
Fontos, hogy az írásbeli magánvégrendelet tanúja, a végrendelkezésnél közreműködő személy vagy ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve, ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta.
A tanú vagy a hozzátartozója részére szóló juttatás nem érvénytelen, ha a végrendelet megalkotásában az érintett tanún kívül még két tanú vett részt.
Közreműködőnek minősül a végrendelet megfogalmazója, szerkesztője, leírója és minden olyan személy, akinek tevékenysége a végrendelet tartalmának érdemi befolyásolására nyújt lehetőséget.
Jogi személynek rendelt juttatás esetén nem lehet tanú a jogi személy tagja, vezető tisztségviselője, képviselője, felügyelőbizottsági tagja és munkavállalója. Ilyen személy közreműködése a végrendelet megalkotásában a jogi személynek rendelt juttatást érvénytelenné teszi.
Az utolsó végrendelkezési fajta a szóbeli végrendelet, amelyet azonban – ahogy fentebb is rögzítettük – csakis kivételes esetben tehet a végrendelkező, mégpedig akkor, ha életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.
A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóban – vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelven – előadja, és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.
A szóbeli végrendeletre megfelelően alkalmazni kell az írásbeli magánvégrendelet tanújának személyére vonatkozó, valamint az ő és hozzátartozója érdekeltségére tekintettel megállapított korlátozásokat – melyeket fentiekben részleteztünk-, azzal az eltéréssel, hogy a tanú írni tudása a szóbeli végrendelet érvényességének nem feltétele.
Fontos kiemelnünk, hogy a törvény értelmében két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen, kivéve, ha házastársakról vagy bejegyzett élettársakról van szó, az alábbiak szerint.
Házastársaknak és bejegyzett élettársaknak az életközösség fennállása alatt készített, ugyanabba az okiratba foglalt írásbeli végrendelete érvényes, ha
a) sajátkezűleg írt végrendelet esetén az okiratot az egyik végrendelkező elejétől végig maga írja és aláírja, a másik végrendelkező ugyanabban az okiratban sajátkezűleg írt nyilatkozatban kijelenti, hogy az okirat az ő végakaratát is magában foglalja, és nyilatkozatát aláírja;
b) más által írt végrendelet esetén a végrendelkezők egymás és a tanúk együttes jelenlétében írják alá az okiratot, vagy mindkét végrendelkező egymás és a tanúk együttes jelenlétében külön nyilatkozik arról, hogy az okiraton szereplő aláírás a sajátja; vagy
c) a házastársak közvégrendeletet tettek.
A több különálló lapból álló más által írt közös végrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá ha minden lapját a végrendelkezők és mindkét tanú aláírta. A sajátkezűleg írt közös végrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, és minden lapját a másik végrendelkező aláírta. A végrendelet értelmezésére vonatkozó szabályok valamennyi végintézkedés tekintetében irányadóak, s rögzítik, hogy kétség esetén minden végrendeletet az örökhagyó feltehető akaratának megfelelően és úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyó akarata lehetőség szerint érvényre jusson, mely szabály azonban nem szolgálhat alapul a végrendelet alaki hibájának orvoslásához.
A végrendeletnek tehát szigorú formai és tartalmi követelményei vannak. A saját kézzel írt, házilag kimunkált írásbeli végrendelet gyakran hibás vagy hiányos. Ezért, ha a hagyatéki eljárás során elfogadható végrendeletben szeretné rögzíteni végakaratát, szakértő csapatunk professzionális és jogilag kifogásolhatatlan végrendeletet készít Önnek. Keressen minket személyesen a XVII. Kerületben, illetve az alábbi elérhetőségek bármelyikén: https://17kerugyved.hu/kapcsolat/ ( végrendelet ügyvéd Budapest XVII. kerület ).
/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./
4 hozzászólás