Vállaljuk végrendelet elkészítését Budapest 17. kerületében
Bármely végrendeleti fajtáról is beszélünk – legyen az közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet vagy szóbeli végrendelet – tartalmát tekintve nincs különbség, ugyanazon elemeket tartalmazza, tartalmazhatja.
Örökösnevezés
Az örökhagyó végrendeletében egy vagy több örököst nevezhet.
Örökös az, akinek az örökhagyó hagyatékát, annak meghatározott hányadát vagy részét juttatja.
Kétség esetén továbbá örökös az is, akinek az örökhagyó az egész hagyaték értékének jelentős részét kitevő egy vagy több meghatározott vagyontárgyat juttat, ha az örökhagyó feltehető akarata szerint a részesítettnek a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell.
Az alapító által halála esetére rendelt alapítvány – nyilvántartásba való bejegyzése esetén – úgy szerzi meg az alapító által a hagyatékból részére juttatott vagyont, mintha az öröklés megnyílásakor létezett volna.
Az örökrész meghatározása
Több örökös nevezése esetében az örökhagyó maga határozhatja meg az örökösök öröklési hányadát. Ha az örökhagyó – akár az egész hagyatékra, akár egy részére vagy valamely hagyatéki tárgyra – több örököst is nevezett, de részesedésük mértékét nem határozta meg, ezen örökösök egyenlő arányban örökölnek. Utóbbi szabály egy megdönthető vélelmet állít fel, számos esetben ugyanis bizonyítható, hogy az örökösöket az örökhagyó nem egyenlő arányban kívánta részesíteni.
Helyettes örökös nevezése
Az örökhagyó arra az esetre, ha az örökös az öröklésből kiesik, más személyt nevezhet örökössé. Ha a nevezett örökös az örökhagyónak egyben törvényes örököse is, kiesése esetére leszármazóját – ha a végrendelet eltérően nem rendelkezik – helyettes örökösnek kell tekinteni, ha a leszármazó a törvényes öröklés rendje szerint a kiesett nevezett örököst helyettesítené.
Utóörökös nevezése
A Ptk. szabályai szerint érvénytelen az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az addigi örököst más személy váltja fel. Ennek indoka tulajdonképpen az, hogy a végrendelkezési szabadság elismerése nem terjedhet odáig, hogy az örökhagyó a vagyontárgyai felett halála esetére szóló rendelkezési jogát több örökösi generációra kiterjedően gyakorolhassa, mert ezzel az (elő)örököst korlátozza a tulajdonjoga gyakorlásában, és megfosztja őt végrendelkezési jogától.
Két indokolt esetben azért mégis lehetséges az utóörökös-nevezése:
Az örökhagyó érvényesen nevezhet utóörököst az elsősorban örökösnek nevezett házastársa halála esetére a házastársra háramlott hagyatékra. Utóörökös nevezése a házastárs visszterhes rendelkezési jogát és a szokásos mértékű ajándéknál nem nagyobb értékre vonatkozó ingyenes adományozási jogát azonban nem érinti.
Az örökhagyó továbbá érvényesen nevezhet utóörököst az elsősorban örökösnek nevezett leszármazójára háramlott hagyatékára arra az esetre, ha a leszármazó a hagyaték megnyílásakor nem rendelkezik végrendelkezési képességgel, és meghal anélkül, hogy ezt a képességét megszerezte volna. Utóörökös nevezése az elsősorban örökösnek nevezett leszármazónak a cselekvőképességi szabályok korlátai közötti rendelkezési jogát nem érinti.
Fenti kettő eseten kívül az elsősorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés helyettes örökös nevezéseként érvényesül (melynek szabályait fentebb ismertettük), ha annak feltételei fennállnak.
Kizárás az öröklésből
Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, más személynek örökössé nevezésével vagy végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből, s ezt nem kell megindokolnia. A kötelesrészre jogosult is kizárható, azzal azonban, hogy esetében ez csakis a kötelesrészt meghaladó törvényes örökrész vonatkozásában tud érvényesülni.
Ezen a helyen fontosnak tarjuk kiemelni, hogy a kifejezett nyilatkozattal történő kizárás relatív hatású kiesési ok, azaz csak a végrendeletben ilyen értelemben megjelölt törvényes örökösökre vonatkozik, de nem terjed ki az ő leszármazóikra.
Ha a végrendelet örökösnevezést nem tartalmaz, csak kizárást, a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek, de a kizárt személy – természetesen – nem lesz törvényes örökös.
A kizárás harmadik lehetséges változata a mellőzés (hallgatólagos kizárás), melynek következménye az, hogy a végrendeletben kifejezetten nevezett örökösöknek juttatott vagyon tekintetében az összes többi törvényes örököst (így mindenekelőtt a mellőzött személy leszármazóit) is kizártnak kell tekinteni. A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntése kifejezetten akként határozott, hogy ha az örökhagyó végrendeletében egyik testvérét általános örökösévé nevezte, ezzel kinyilvánította azt a szándékát, hogy többi testvérét nem kívánta a hagyatékból részesíteni: azaz többi testvérét az öröklésből kizárta (BH1994. 484.).
A végrendelettel ki nem merített hagyaték
Ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a fennmaradó rész tekintetében törvényes öröklésnek van helye, ha törvény eltérően nem rendelkezik, vagy a végrendeletből más nem következik.
Hagyományrendelés
Hagyomány a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek – azaz ha értéke a hagyaték egészéhez képest nem jelentős, vagy jelentős ugyan, de az ily módon részesített személy, az örökhagyó feltehető akarata szerint a hagyatéki terhek viselésében nem osztozik – (dologi hagyomány). Hagyományrendelés továbbá az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni szolgáltatást teljesítsen (kötelmi hagyomány). Hagyományt az örökös javára is lehet rendelni, s hagyománnyal azt is lehet terhelni, aki maga is hagyományos. Kétség esetén a hagyomány az örököst terheli.
Utóhagyomány
Az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint a hagyományban valamely eseménytől vagy időponttól az addigi jogosultat más váltja fel, érvényes. Ha az örökhagyó eltérően nem rendelkezik, – az érvényesnek elismert utóöröklés eseteihez hasonlóan – utóhagyományos nevezése az előhagyományos visszterhes rendelkezési jogát és a szokásos mértékű ajándéknál nem nagyobb értékre vonatkozó ingyenes adományozási jogát nem érinti.
Meghagyás
Ha az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt harmadik személy javára teljesítendő kötelezettséggel terheli, a követelésre a végrendeletben megjelölt személy jogosulttá válik. Olyan meghagyás teljesítését, amelynek követelésére a végrendelet senkit nem jogosít, a végrendeleti végrehajtó és a hagyatékban részesülő többi személy igényelheti. Közérdekű meghagyás teljesítését pedig az illetékes hatóság is igényelheti.
Kétség esetén a meghagyás az örököst terheli.
Ha feltehető, hogy az örökhagyó a részesítést a meghagyás teljesítéséhez kívánta kötni, a meghagyással terhelt a részesítést a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint kiadni köteles, ha a meghagyást nem teljesíti, vagy annak teljesítése neki felróható okból válik lehetetlenné. A részesítés kiadását a végrendeleti végrehajtó és a hagyatékban részesülő többi személy igényelheti. A kiadott vagyontárgy értékét a meghagyás teljesítésére kell fordítani.
Kétség esetén hagyományrendelésnek kell tekinteni az örökhagyónak azt a rendelkezését, amely meghatározott személy vagyoni részesítését jelenti.
Növedékjog
Ha az örökhagyó úgy nevezett több örököst a hagyatékra vagy annak egy részére, hogy ezzel a törvényes öröklést kizárja, és valamelyik nevezett örökös anélkül esik ki, hogy helyettes örököse lenne, a hagyatéknak ugyanerre a részére kinevezett többi örökös részesedése arányosan növekszik.
Ha a kieső nevezett örökös az örökhagyónak egyebekben törvényes örököse is lenne, a növedékjog alapján az örökhagyóval ugyancsak törvényes öröklési kapcsolatban álló többi nevezett örökös örökrésze arányosan növekszik, feltéve, hogy a kiesőnek nincs helyettes örököse, és a végrendeletből más nem következik.
A meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örököst az ugyanazon tárgyra nevezett másik örökös kiesése következtében és erre a tárgyra nézve illeti növedékjog. Az ugyanarra a vagyontárgyra vagy ugyanarra a szolgáltatásra közösen nevezett hagyományosokat és a több személy javára szóló meghagyás jogosultjait ugyanolyan feltétellel illeti egymás után a növedékjog, mint a meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örökösöket.
Ügyvédi Együttműködésünk vállalja bármely végintézkedés, végrendelet, tartási és életjáradéki szerződés elkészítését, illetve a kapcsolódó ügyintézésekben ( letétbe helyezés ) is állunk rendelkezésre ( végrendelet elkészítése Budapest 17. kerület ). Keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségek bármelyikén: https://17kerugyved.hu/kapcsolat/
/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./
4 hozzászólás