Ajándék visszakövetelése – Ügyvéd 17. kerület
Tulajdonjoghoz kapcsolódó témákat már számos cikkünkben érintettünk (melyek https://17kerugyved.hu/blog/ linken jelenleg is elérhetőek), jelen blogunkban pedig szintén egy hozzá kapcsolódó kérdéshez kívánunk visszatérni, mégpedig az ajándékozáshoz, azon belül is egy sokak számára „érzékeny” tárgykörhöz: ez az ajándék visszakövetelése.
Ajándékozás esetén az ajándékozó saját vagyona rovására nyújt a másiknak ellenszolgáltatás nélkül vagyoni előnyt a tulajdonában álló dolog átruházásával, ahogy ezt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) Indokolása is megfogalmazza.
Említett törvény Nagykommentárja leírja, hogy az ilyen ajándék átadása után is bekövetkezhetnek mindkét fél oldalán olyan események, „amelyekre tekintettel méltánytalan volna az ajándék meghagyása a megajándékozottnál”, ezért a Ptk. felhatalmazást ad az ajándék visszakövetelésére bizonyos feltételek esetén, a bírói gyakorlat tapasztalatait is alapulvéve.
A Ptk. vonatkozó rendelkezései szerint „a meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti.”
A törvényi szabályozás szerint azonban a megajándékozott nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.
Más a helyzet, ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó ilyenkor visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.
Álláspontunk szerint ezen szabályozás megalapozottsága nem megkérdőjelezhető, azonban a Nagykommentár megfogalmazását itt is segítségül hívjuk a teljes egyértelműség kedvéért: „a megajándékozott hálával tartozik az ingyenesen kapott dologért, és e hálának meg kell nyilvánulnia az ajándékozóval kapcsolatos általános magatartásán” is. Fontos, hogy a visszakövetelésre nem ad alapot a felek közötti viszony puszta megromlása vagy az ajándékozóval szemben tanúsított tiszteletlenség, de a durva becsületsértés vagy a szülők bántalmazása már igen.
A Ptk. alapján az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, „ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.”
Ehhez kapcsolódóan fontosnak tartjuk rögzíteni a PK 76. számú állásfoglalás szerint irányadó szempontokat:
„I. Az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés végleges meghiúsulása miatt csak akkor követelhető vissza az ajándék, illetőleg csak akkor követelhető az ajándék helyébe lépett érték, ha az ajándékozás összes körülményére kiterjedő vizsgálódás alapján az állapítható meg, hogy valamilyen lényeges körülményre vonatkozó feltevés indította az ajándékozót az ajándékozásra, s e feltevés nélkül az ajándékozásra kétséget kizáróan nem került volna sor. E tekintetben a bizonyítás az ajándékozót terheli.
II. Az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés végleges meghiúsulása miatt az általános elévülési időn belül követelhető vissza az ajándék, illetőleg követelhető az ajándék helyébe lépett érték. Ez a jog az általános elévülési időn belül is elenyészik azonban akkor, ha azt az ajándékozó megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem gyakorolja.
III. Az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés végleges meghiúsulása miatt az ajándék – az egyéb feltételek megléte esetén is – csak akkor követelhető vissza a megajándékozott örökösétől, illetőleg az örököstől csak akkor követelhető az ajándék helyébe lépett érték, ha e jog gyakorlása a feltevés jellegére, az ajándékozás körülményeire és az ajándékozó életviszonyainak alakulására tekintettel a társadalmi felfogás szerint indokolt.
IV. Az ajándékozó örökösét általában nem illeti meg az a jog, hogy visszakövetelje az ajándékot, illetőleg követelje a helyébe lépett értéket. Az ajándékozó által már megindított pert azonban az ajándékozó örököse a perbeli jogutódlás szabályai szerint folytathatja. Az ajándékozó örököse a saját nevében kivételesen akkor követelheti vissza az ajándékot, illetőleg akkor követelheti az ajándék helyébe lépett értéket, ha az ajándékozás okát adó feltevés az ő javára, illetőleg az ő javára is szól, s e jog gyakorlása a feltevés jellegére és az ajándékozás körülményeire tekintettel a társadalmi felfogás szerint indokolt.
V. Nem követelhető vissza az ajándék, illetőleg nem követelhető az ajándék helyébe lépett érték, ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartása okozta.”
Fontos, hogy az ajándék visszakövetelésnek nincs helye, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb idő nélkül nem követeli vissza.
A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye.
Amennyiben ajándékozással kapcsolatos jogi kérdése van, ajándékozási szerződésre lenne szüksége, vagy ajándék visszakövetelésével kapcsolatos jogi problémával találkozott, keresse Ügyvédi Együttműködékünket Budapest 17. kerületében található irodánkban személyesen (előzetes időpont egyeztetés minden esetben javasolt), vagy az alábbi elérhetőségek bármelyikén: https://17kerugyved.hu/kapcsolat/ .
/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./
