Birtokvédelemben jártas ügyvéd Budapest XVII. Kerület
Ügyfeleink számtalan birtokvédelmi problémával keresik meg ügyvédi együttműködésünket (Budapest XVII. Kerület), mely ügyek felgöngyölítése gyakran hosszú órákon át tartó bírósági határozat böngészéssel telik. Egyik nemrégiben történt ilyen keresésünk során találkoztunk az alábbiakban ismertetésre kerülő nagyon érdekes és hasznos jogesettel:
Az ítélet – melyet felülvizsgálati eljárás során a KÚRIA, mint felülvizsgálati bíróság ítéletével helybenhagyott – kötelezte alpereseket, hogy perbeli lakás mellett levő terasz fölött létesített tetőt 30 napon belül bontsák le, és a terasz mellé ültetett tujákat 30 napon belül a terasz melletti korlát magasságáig vágják vissza.
A tényállás szerint alperesek a tulajdonukat képező lakás melletti terasz fölé fémlábakkal alátámasztott áttetsző műanyag tetőt építettek, és tujasort ültettek. A fémlábakkal alátámasztott tető a felperesi lakás birtokosait a kilátás korlátozásával és az ablakokra gyakorolt árnyékoló hatás kifejtésével a birtoklásban szükségtelenül zavarja, a tujasor a szükségtelen zavarást a kilátás korlátozásával valósítja meg.
Alperesi hivatkozás szerint a tető létesítése nem volt engedélyhez kötött, a felperesi ingatlanszerzés előtt építették a tetőt és ültették a fákat. A tető létesítését a falra és az erkélyajtóra folyó víz valamint a teraszon álló hó károsító hatása indokolta. Kifejezetten színtelen és fényáteresztő anyagot választottak. A felperesek a lakásvásárláskor már meglevő adottságként kellett, hogy figyelembe vegyék az alperesi tetőt. A felpereseknek az alperesi tetőre néző szobái funkciója miatt az esetleges zavaró hatás elhanyagolható. Összességében amennyiben a tető zavarhatja a felpereseket ez a zavaró hatás kisebb, mint amekkora veszélytől óvja meg az alperesi lakást.
A kereset a fentiek ellenére a Járásbíróság megalapozottnak találta, hivatkozva a régi Ptk. 100. §-a és 188. § (1) bekezdésére, 191. § valamint 192. §-ban foglaltakra, mely szakaszok a jelenleg hatályban lévő Ptk. 5:23. §-ában illetőleg az 5:5. § (1) bekezdésében, Ptk. 5:8. § szakaszában találhatóak, így a felperesi birtoklás jogalap nélküli zavarását megállapíthatónak látta, ezért alpereseket annak megszüntetésére kötelezte 30 napon belül.
A bíróság a szakértői vélemény és a becsatolt fényképfelvételek alapján megállapította, hogy a tető, illetve a teraszkorlát magasságát meghaladó tujasor a felpereseket, mint a szomszédos lakás birtokosait birtoklásukban zavarja.
A szakértő a zavaró hatásokat alátámasztotta szakvéleményében, melyet jelen cikkünkben nem ismertetünk részletesebben, azonban rögzítjük, hogy ha csak nem 100%-osan egyértelmű a zavarás ténye a Bíróság számára – mely esetben elképzelhető, hogy helyszíni tárgyalással, magas szakértői költségek nélkül is megállapítható a szükségtelen zavarás -, úgy mindenképp javasolt szakértői bizonyítási indítványt előterjeszteni.
A fentiek megállapítása mellett a Ptk. jelen cikkünkben már rögzített szakaszai alkalmazása szempontjából a bíróságnak állást kellett foglalnia abban a kérdésben, hogy az alperesi magatartással okozott hátrány meghaladta-e a szükséges mértéket. A mérlegelési szempontok meghatározásánál a fenti jogszabályhelyeken túl irányadó volt a társasház tulajdonra tekintettel a 2003. évi CXXXIII. törvény 16. §-a és 23. § (1) bekezdése is:
16. § A tulajdonostársat külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedése és a rendelkezés joga; a tulajdonostárs e jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs joga és törvényes érdeke sérelmével.
23. § (1) Minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét.
Ezen idézett rendelkezések alapján az egyes tulajdonostársak érdekeit szolgáló beavatkozások elvégzése során fokozott gondossággal kell figyelembe venni, hogy az ne sértse a többi tulajdonostárs jogát és jogos érdekét. A bíróság álláspontja szerint a tulajdonostársak kilátását elvonó, árnyékoló hatást kifejtő építmények létesítése csak abban az esetben megengedhető, ha a közvetlenül fenyegető veszély elhárítását célozza illetve a tulajdonostársak teljes egyetértésével találkozik. És e körben nem bír jelentőséggel az sem, hogy a felperesek az alperesi építkezést illetőleg növényzetültetést követően lettek-e tulajdonosok vagy léptek birtokba, ugyanis az alpereseknek tevékenységük során a szomszédos lakás mindenkori tulajdonosainak illetve jövőbeni tulajdonosainak az érdekét is figyelembe kellett volna venni.
A zavaró hatás annak ellenére fennáll, hogy alperesek esetlegesen törekedtek a zavaró hatás minimalizálására. A bíróság álláspontja szerint a felpereseknek nem csekély vagy korlátozott zavarásra, hanem a lakás zavartalan birtoklására van joguk haszonélvezeti joguk alapján, ennek a tető általi árnyékoló hatás illetve a tuják kilátást korlátozó hatása akadálya.
A birtokvédelem témában több blogot is írtunk már, mely cikkeinket az alábbi linkekre kattintva olvashatják:
https://17kerugyved.hu/birtokper/
https://17kerugyved.hu/jegyzo-elotti-birtokvedelem/
https://17kerugyved.hu/onhatalom/
Forduljon hozzánk bizalommal, és bízza ránk a birtokvédelemmel kapcsolatos ügyeit. Ha tehát Ön is jogi segítséget keres birtokvédelemmel kapcsolatos eljárásban, vegye fel ügyvédi együttműködésünkkel a kapcsolatot személyesen Budapest XVII. Kerületében, vagy az alább linken található elérhetőségeken: https://17kerugyved.hu/kapcsolat/
/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./
