Elévülés megszakítása – ügyvéd Budapest XVII. Kerület
Ügyvédi tevékenységünk során számtalan alkalommal merül fel kérdésként az elévülés szabályozása, és kifejezetten annak megszakításának szabályai:
A jelenleg hatályban lévő Ptk. az alábbiak szerint rendelkezik az elévülés megszakításáról:
6:25. § [Az elévülés megszakítása]
(1) Az elévülést megszakítja
a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy
d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.
(2) Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik.
(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
Az elévülést megszakító események, jogi cselekmények tehát egy helyen kerültek felsorolásra a Ptk-ban.
A legjelentősebb módosítás a régi Ptk-hoz képest, hogy az új Ptk. szabályai között az elévülést megszakító tényezők felsorolásából kimaradt a követelés teljesítésére felhívó írásbeli felszólítás.
Ezen jogszabálymódosítás a mai napig nem épült be a köztudatba, és sokan akként kívánnak elévült követeléseket érvényesíteni, hogy arra nem áll fenn jogosultságuk eme módosítás okán.
A probléma a régi Ptk. alapján fennállt jogi helyzettel az volt, melynek okán a jogalkotó a módosítást szükségesnek érezte, hogy az írásbeli felszólításokkal korlátlan ideig lehetett az elévülés időpontját kitolni, így a jogbiztonság érdekében az új Ptk-ban a követelés teljesítésére felhívó írásbeli felszólítás már nem szakítja meg az elévülést.
Az 2013. évi CLXXVII. törvény 50. § (1) bekezdése szerint:
Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra – ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is – a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni., Melynek megfelelően a 2014. március 15. napját megelőzően (azaz az új Ptk. hatályba lépését megelőzően) keletkezett követelés esetén a követelés teljesítésére felhívó írásbeli felszólítás megszakítja az elévülést, ezen dátum napján illetve az azt követően keletkezett követelés esetén a követelés teljesítésére felhívó írásbeli felszólítás már nem szakítja meg az elévülést.
Továbbá az új Ptk-ban az sem szerepel elévülést megszakító jogi cselekményként, mikor a kötelezettet az engedményezésről értesítik.
Ezen módosítás azért volt szükséges, mivel a jogosult személyében bekövetkező változást a jogalkotó nem ítélte meg olyan súlyúnak, mely az elévülés megszakítását kell, hogy eredményezze.
Változatlanul szerepel a jogszabályban, hogy a „tartozásnak a kötelezett által történő elismerése” megszakítja az elévülést.
A megegyezéssel történő módosítás és az egyezség vonatkozásában rögzítjük, hogy a kötelmeknek megegyezéssel történő módosítása, és az egyezség estén az elévülés az megegyezés napján szakad meg, és kezdődik újra.
A követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott szintén megszakítja az elévülést.
Az új Ptk. rendelkezései szerint tehát csak azon bírósági eljárás szakítja meg az elévülést, amely során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülés pedig a jogerős határozat időpontjától kezdődik újra.
A joggyakorlat alapján elévülést megszakító bírósági eljárás: a választottbírósági eljárás, a fizetési meghagyás, a viszontkereset, a beszámítási kifogás, de nem szakítja meg az elévülést a közjegyző előtti előzetes bizonyítás foganatosítására irányuló eljárás.
Az új Ptk. tehát rendezte azt a jogbizonytalanságot, hogy olyan bírósági eljárás nem megszakítja meg az elévülést, amely nem érdemi határozattal zárul, hiszen érdemi határozat nélkül a kereset pusztán írásbeli felszólításnak tekinthető, mely az új Ptk. alapján már nem szakítja meg az elévülést.
Beemelte viszont az új Ptk. a szabályozásba, hogy a követelés csődeljárásban történő bejelentése megszakítja az elévülést.
Amennyiben Önnek elévülés megszakításával kapcsolatos jogi problémája van, tehát akár jogosulti részről kérdéses, hogy követelése elévült e, vagy kötelezetti részről érzi úgy, hogy Önnel szemben régóta elévült követelést akarnak jogosulatlanul végrehajtani, úgy keressék Ügyvédi Együttműködésünket Budapest XVII. Kerületében személyesen, vagy az alábbi elérhetőségek bármelyikén: https://17kerugyved.hu/kapcsolat/
/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./
