Szülői felügyeleti jog – ügyvéd XVII. kerület
Szülői felügyelettel kapcsolatos kérdések, vitás helyzetek kapcsán tapasztalatunk szerint leggyakrabban a kiskorú gyermek lakcímének megváltoztatása és iskolájának megvàltoztatása miatt alakul ki olyan vita a felek között, melyet nem tudnak egyezséggel rendezni.
Ennek leggyakoribb esete, mikor a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő a különélő, de szintén szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő megkérdezése vagy hozzájárulása nélkül megváltoztatja a gyermek lakcímét.
Ez egy olyan szituáció az egyèbként is megviselt “elvált szülők” jelzővel illethető kapcsolatban, mely szinte minden esetben a gyámhatóságon végződik, azonban itt szeretnénk eloszlatni a tévhitet, mely a szülők körében szájról szájra terjed – melyre később még kitérünk -.
Rögzítjük, hogy a jogszabályok alapján ilyen esetben az új lakcím bejelentése, tehát ez alapján a lakcímváltozás bejelentése megfelel a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról (a továbbiakban: Nytv.) és annak végrehajtásáról szóló törvényben foglalt szabályozásnak.
A problémát e körben nyilván a Polgári Törvénykönyvben foglalt rendelkezések jelentik, melyek szerint a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében, együttműködési kötelezettséggel járhatnak el. Továbbá a törvény előírja, hogy ha a szülők valamilyen kérdésben nem tudnak megegyezni – a vallási és lelkiismereti kérdéseket kivéve -, akkor a gyámhatóság hoz döntést.
A bírói gyakorlat álláspontja ebben az esetben – ellentétben az előzőeben említett tévhittel – azonban az, hogy a hatóságnak a lakcímváltozás bejelentése körében nem kell alkalmaznia a Polgári Törvénykönyvnek a szülői felügyeletre vonatkozó szabályait, tehát nincs olyan rendelkezés, amely előírná a gyámhivatali eljárás kezdeményezését, ha a közös szülői felügyeletet gyakorló szülők között vita van a gyermek lakóhelyének kijelölése tekintetében.
Amikor a szülők közös szülői felügyeletet vállalnak, meg kell állapodniuk arról, hogy hol él majd a gyermek, és ezt nem egy konkrét lakcím meghatározásával tehetik meg, hanem azzal, hogy kijelölik azt a szülőt, akinek a lakhelye számít a gyermek tartózkodási helyének is. A gyermek lakóhelye tehát nem egy lakcímhez, hanem egy szülőhöz kapcsolódik.
Térjünk rá az iskolaválasztásra, mely egy bonyolultabb témakör: a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyermek iskolájának, életpályájának megválasztása vonatkozásában pusztán az alábbiakat tartalmazza:
26. § (1) A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők, valamint a szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban felmerült vitában a gyámhivatal a szülő vagy a gyermek kérelmére dönt. A korlátozottan cselekvőképes gyermek a kérelmét önállóan is előterjesztheti.
(2) Ha a nevelési-oktatási intézmény jelzi a gyámhivatalnak a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban felmerült vitát, a gyámhivatal tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti jogosultakat a kérelem benyújtásának lehetőségéről.
(3) A gyámhivatalnak az eljárás során elsősorban a szülők és a gyermek közötti megegyezésre kell törekednie.
(4) Az eljárás során a gyámhivatal vizsgálja és mérlegeli a gyermek képességeit, eddigi tanulmányait és eredményeit, valamint egészségi állapotát.
(5) A (4) bekezdésben foglaltak vizsgálata során ki kell kérni a nevelési tanácsadó vagy a gyermek nevelési-oktatási intézményének véleményét, továbbá – szükség esetén – a gyermek- és ifjúságpszichiátriai gondozó vagy a gyermek egészségi állapotának megítélésére jogosult egészségügyi szolgáltató szakvéleményét.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az eljárást megindító kérelmet – melyben az egyik szülő kérelmezi az iskola kijelölését – követően első körben az illetékes Gyámhatóság kijelölt ügyintézője együttesen meghallgatja a feleket, tisztázza a tényállást, amennyiben lehetséges, úgy a gyermeket is meghallgatja, és törekszik a felek közötti egyezség létrehozására.
Ha nem jön létre az egyezség, úgy a gyámhatóság a saját eljárását felfüggeszti, és elrendeli a közvetítői eljárás lefolytatását, ahol a közvetítő személy ismételten – esetleges több találkozón – megkísérli az egyezség létrehozását a felek között.
Rögzítjük, hogy a szülők hosszas eljárástól kímélik meg magukat, amennyiben már rögtön a gyámhatóságnál egyezség jön létre közöttük, hiszen ha a közvetítőnél sem sikerül egyezséget kötni, a gyámhatósági eljárás tovább folytatódik, és a felek meghallgatásán túl a jelenlegi és az új iskolánál is környezettanulmányt végez a gyámhatóság (illetve ha szükséges megkeresi a nevelési tanácsadót, pszichiátriai gondozót, egészségügyi tanácsadót) , majd a gyermeket is meghallgatja, akinek véleményét nagyon nagy arányban veszi figyelembe a hatóság.
Ha szülői felügyeleti joggal, kapcsolattartással kapcsolatos kérdése van, esetleg hasonló eljárásban jogi segítségre van szüksége, vegye fel ügyvédi együttműködésünkkel a kapcsolatot személyesen Budapest XVII. Kerületében, vagy az alább linken található elérhetőségeken: https://17kerugyved.hu/kapcsolat/
/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./
