Hagyatéki jogi képviselet / 17. Kerület Ügyvéd
A törvényes öröklés körében előzőekben már ismertettük a törvényes öröklés általános rendjét, a leszármazók öröklése körében felmerülő szabályokat, illetve az osztályrabocsátás szabályait – https://17kerugyved.hu/torvenyes-orokles/ -, a házastársak törvényes öröklésének szabályait – https://17kerugyved.hu/hazastars-oroklese/ –, a felmenők (szülő, nagyszülők, dédszülők) és azok leszármazóinak öröklésére vonatkozó szabályokat – https://17kerugyved.hu/felmenok-es-oldalagi-rokonok-oroklese/ –, valamint az ági öröklés törvényi rendelkezéseit a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) alapján.
A fent már említett ági öröklés keretében írt cikkünkben: https://17kerugyved.hu/agi-orokles/ – rögzítettük, hogy ahol a Ptk. az öröklési jogon belül házastársat említ, ott a bejegyzett élettársra is alkalmazni kell a jogszabályt, azonban itt is fontos megjegyeznünk, hogy bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha két 18. életévét betöltött azonos nemű személy két (szintén cselekvőképes, nagykorú) tanú jelenlétében anyakönyvvezető előtt kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Tehát a bejegyzett élettárs fogalma nem azonos az élettársak, és az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába bejegyzett élettársak fogalmával, mert az utóbbi két kategóriára a házastársak törvényes öröklésének szabályai nem érvényesülnek.
Hazánkban egyre többen választják az élettársi kapcsolatot a házasság helyett, és bár sok embert érint ez a téma, mégis gyakran csak akkor merül fel a kérdés, hogy a túlélő élettárs jogosult-e az elhunyt partner vagyonának öröklésére, mikor annak halála bekövetkezett. Mégis kiemelendő, hogy az öröklési jogok tekintetében az élettársaknak kevesebb lehetőségük van, mint a házastársaknak.
Azt már sokszor rögzítettük, hogy az elhunyt után örökölni végintézkedés vagy a törvény rendelkezései alapján lehet. Végintézkedésre többféle formában is sor kerülhet: végrendelet (legnépszerűbb), öröklési szerződés és halál esetére szóló ajándékozás. Ha az örökhagyó után érvényes végintézkedés maradt, akkor az szabja meg az öröklés rendjét (nyilvánvalóan, amennyiben a végintézkedés csak a vagyon egy részére terjed ki, akkor csak e vagyontárgyak tekintetében érvényesül). Ha az örökhagyó után érvényes végintézkedés nem maradt, akkor az öröklés rendjét a törvényes öröklés Ptk.-ban rögzített rendelkezései alapján kell meghatározni.
Bármennyire is az él a köztudatban, hogy az élettárs törvényes örökös, és bármennyire is igazságtalannak tűnhet bizonyos esetekben a jogszabály, kifejezetten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az élettárs a jelenlegi jogszabályok értelmében nem törvényes örökös. Ennek okán, ha az örökhagyó végintézkedést nem tett, vagy tett ugyan végintézkedést, de abban az élettárs, mint örököse nem szerepel, ebben az esetben a túlélő élettárs nem örököl az örökhagyó után.
Tehát kijelenthetjük, hogy a túlélő élettárs csak végintézkedés alapján örökölhet az elhunyt élettársa után, és végintézkedés hiányában az élettárs haszonélvezeti jogot sem örököl a közösen lakott ingatlanon.
Itt emelnénk ki a fentiekben is rögzített bejegyzett élettársi kapcsolatot, mely esetén a bejegyzett élettársra a házastársra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azonban a bejegyzett élettársi kapcsolat könnyen összekeverhető azzal az eljárással, mikor az élettársak közjegyző előtt nyilatkozhatnak arról, hogy egymással élettársi kapcsolatban élnek (Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő bejegyzés). Ezen nyilvántartásba vétel azonban nem azt a bejegyzett élettársi kapcsolatot hozza létre, melyre a házastársak törvényes öröklésének szabályait kell alkalmazni (hiszen ilyen esetben végintézkedés hiányában nem örökölhet az élettárs).
A fentieken túlmenően fontos szabály, hogy ha az élettárs örököl (például végrendelet alapján), akkor őt nem illeti meg az öröklési illeték alóli mentesség, ami a házastárs számára biztosított.
Hiszen az Illetéktörvény 16. § (1) bekezdése alapján: Mentes az öröklési illeték alól: i) az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész;
Az élettárs öröklése esetén pedig főszabály szerint 18%-os öröklési illetéket köteles fizetni. Illetéktörvényben foglaltak alapján: 12. § (1) Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség és a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%.
Amennyiben lakástulajdont illetve lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot (haszonélvezet) örököl, az illeték mértéke 9%.
(2) A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az öröklési és ajándékozási illeték mértéke 9%.
A 300 000 Ft-nál kisebb örökség után nem kell illetéket fizetni.
A fentieket követően azért szeretnénk megnyugtatni az olvasókat, hogy ha a túlélő élettárs nem örökölhet az örökhagyó után, ez nem azt jelenti, hogy a hagyatékkal szemben nem állhat fenn követelése. Az élettársi kapcsolatok esetén gyakori, hogy az élettársak vagyona az élettársi kapcsolat alatt növekszik, új vagyontárgyakat szereznek. A jogszabály alapján az élettársak az együttélés ideje alatt önálló vagyonszerzők, tehát nem jön létre közöttük közös tulajdon, mégis az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását, így a vagyonszaporulatból rá eső részt a túlélő élettárs igényelheti a hagyatékból.
Ezen körben elsődlegesen bizonyítania kell, hogy élettársi életközössége állt fenn a túlélő élettárssal (mely eseten könnyíthet, ha megtörtént a bejegyzés az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába, vagy esetlegesen történt vagyonközösség megosztás a felek között), illetve hogy az mikor kezdődött.
Ezek után, ha megállapítja a bíróság, hogy az élettársi életközösség fennállt, azt kell bizonyítania a túlélő élettársnak, hogy mennyiben és hogyan járult hozzá a közös élethez, és a vagyontárgyak (melyek a vagyonszaporulatot képezik) megszerzéséhez.
Kifejezetten rögzítjük, hogy ennek bizonyítása nehézkes, maguk a bírók sem szeretik, azonban nem lehetetlen.
Az élettárs öröklése körében még kiemeljük, hogy az élettárs javára tett végrendelet hatálytalansága egy olyan jogintézmény, mely sok esetben gátat szab az öröklésnek. A Ptk. rögzíti, hogy a házastárs vagy az élettárs javára az életközösség fennállása alatt tett végrendelet hatálytalan, ha az öröklés megnyílásakor az életközösség nem áll fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás és az örökhagyó nem akarta juttatásban részesíteni házastársát vagy élettársát.
Sajnos a köztudatban az élettárs öröklésével kapcsolatosan sok tévhit él, ezeket a Ptk. módosítást megelőző régi özvegyi jogra vonatkozó szabályok okozzák részben, melyek bizonyos fokig megengedőbbek voltak az élettársak (legalábbis a hosszú ideig fennálló élettársi kapcsolatok) vonatkozásában.
Így nagyon fontos, hogy olyan jogi képviselőt keressenek fel a bonyolultabb élettársi vagyonközösséget érintő ügyekben, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik, hiszen az élettárs öröklése jogilag összetett terület. Budapest 17. Kerületében működő Ügyvédi Együttműködésünk hagyatéki ügyekben megfelelő tapasztalattal, és szakértelemmel várja Ügyfeleit, és igyekszik a legjobb tudása szerint képviselni ügyfeleit a hagyatéki eljárásokban.
Felhívnánk azonban ügyfeleink figyelmét, hogy minden esetben javasoljuk végrendelet elkészítését élettársak életközössége esetén, melyben szintén tanácsadással és okiratok elkészítésével segítjük ügyfeleinket Ügyvédi Együttműködésünk Budapest 17. Kerületében működő irodájában. De Budapest teljes területén, és vidéken is képviseljük ügyfeleinket. Ha Önnek is ügyvédi segítségre van szüksége hagyatáki eljárásban, vegye fel velünk a kapcsolatot a 17. kerületben, vagy az alábbi elérhetőségeken bármelyikén: https://17kerugyved.hu/kapcsolat/ . ( Hagyatéki jogi képviselet 17. Kerület Ügyvéd ).
/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./
