17. Kerület fizetési meghagyás ügyvédi segítség
A 2009. évi L. törvény rendelkezik a fizetési meghagyásos eljárásról, a törvény célja a természetes személyek és jogképes szervezetek nem vitatott pénzköveteléseinek gyorsabb és hatékonyabb érvényesítése.
A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, egyszerűsített polgári nemperes eljárás, amelyre alapvetően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: „Pp.”) szabályait az eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.
A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának (a továbbiakban: „MOKK”) a közjegyzők, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszere használatával jár el.
Nagyon fontos, hogy a közjegyző eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos hatályú, azaz, ha átveszünk egy fizetési meghagyást és annak – a későbbiekben ismertetésre kerülő szabályok szerint – nem mondunk ellent, az jogerőre emelkedik, és pontosan a fizetési meghagyásban rögzített adatok szerint végrehajtható.
A fizetési meghagyás kibocsátásának eseteiről külön alcímben rendelkezik a törvény.
A pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés fizetési meghagyás útján is érvényesíthető. Ebben a tekintetben azonban nem tekinthető pénz fizetésére irányuló követelés érvényesítésének a zálogjogból fakadó igény zálogkötelezettel szembeni érvényesítése.
Kiemelendő, hogy csakis fizetési meghagyás útján (vagy a Pp. szerinti perindítást megelőző egyezségi kísérlet szerint) érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a Pp. pertárgy érték meghatározására vonatkozó szabályai szerint számított összege a hárommillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy
a) a feleknek van ismert belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (a továbbiakban együtt: kézbesítési cím), és
b) a pénzkövetelés nem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján létesített jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyból, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses jogviszonyból, szakképzési munkaszerződés alapjául szolgáló jogviszonyból, nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő jogviszonyból, illetve szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényben meghatározott közszolgálati vagy közigazgatási szerződéses jogviszonyból ered. Illetve egészen pontosan ezen jogviszonyokból származó pénzkövetelés iránti igény fizetési meghagyás útján csakis akkor érvényesíthető, ha az ügy tárgya nem a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a jogviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.
Nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárás útján azonban az a pénzkövetelés, amelynek összege a harmincmillió forintot meghaladja.
Nagyon fontos, hogy fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a feleknek nincs ismert belföldi kézbesítési címe.
A fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó további lényeges szabályok (visszautasítás, ellentmondás, perré alakulás és az eljárás számos egyéb fontos eleme) következő cikkeinkben kerülnek majd ismertetésre.
Amennyiben Önnek vagy cégének fennálló, lejárt követelése van, és szeretne fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezni, vagy esetlegesen Ön ellen vagy cége ellen indítottak fizetési meghagyásos eljárást, keresse Ügyvédi Együttműködésünket Budapest 17. kerületében. De Budapest teljes területén és vidéken is képviseljük ügyfeleinket. Keressen minket az alábbi elérhetőségek bármelyikén: https://17kerugyved.hu/kapcsolat/ .
/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./
1 hozzászólás