Birtokvédelem 17. kerület
Birtokper címmel https://17kerugyved.hu/birtokper/ linken közzétett blogunkban ( birtokvédelem 17. kerület ) írtunk arról, hogy amennyiben a bíróság megállapítása szerint a birtokosnak nincs jogosultsága a birtoklásra, (akár azért, mert eredetileg sem volt, vagy azért, mert az később szűnt meg) a bíróság a birtokost a dolog kiadására kötelezi, melyre a birtokos a jogalap nélküli birtoklás (Ptk. 5:9-5:12. §) szabályai szerint köteles.
A Ptk. a dologi jogról szóló Ötödik könyvének első részében, azon belül is II. Cím alatt részletezi az említett szabályokat.
Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, értelemszerűen köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni. A jogalap nélküli birtokos a dolog kiadását akkor és addig tagadhatja meg, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elégítik. Fontos azonban, hogy nem tagadhatja meg a dolog kiadását az, aki a dolgot bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton szerezte meg.
A jogalap nélküli birtokos jogállására egyebekben – amennyiben a Ptk. eltérően nem rendelkezik – a megbízás nélküli ügyvitel szabályai irányadók, mely szabályok a Ptk. Kötelmi jogi könyvében kaptak helyet. Az alap „definíció” értelmében „az, aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott.” A károsodástól történő megóvás is járulékos kötelezettsége az így eljáró személynek. (A megbízás nélküli ügyvitel bővebb szabályait egy másik cikkünkben fogjuk ismertetni.)
Visszatérve a jogalap nélküli birtokláshoz, egészen pontosan a birtokos megtérítési igényéhez, rögzítenünk kell, hogy a jogalap nélküli birtokos követelheti a dologra fordított szükséges költségei megtérítését – a dolog fenntartásával rendszerint együtt járó kisebb kiadások kivételével – és elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat.
Fontos, hogy a jogalap nélküli birtokos jóhiszeműsége esetén a hasznokkal nem fedezett hasznos költségei megtérítését is követelheti, rosszhiszeműsége esetén azonban a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést. A jogalap nélküli birtokos az elvitel jogát az állag sérelme nélkül gyakorolhatja.
A Ptk. szabályai értelmében a „jogalap nélküli birtokos köteles a jogosultnak kiadni a dolog meglevő hasznait, kivéve, ha ellenszolgáltatás fejében jutott birtokához és jóhiszemű volt.
A jóhiszemű jogalap nélküli birtokos az addig terjedő időre, amíg a birtokot tőle a jegyző vagy a bíróság előtt vissza nem követelik, az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékének megtérítésére nem köteles, és a dologban bekövetkezett károkért nem felelős. A jóhiszemű jogalap nélküli birtokos a dolog visszakövetelése ellenére sem köteles azoknak az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékének megfizetésére, amelyeket vélt jogának megfelelően a visszakövetelésig beszedett vagy beszedhetett volna, és nem felel azokért a károkért sem, amelyek a dologban vélt jogának gyakorlása következtében keletkeztek.”
Fentiektől eltérően, a rosszhiszemű jogalap nélküli birtokos „köteles megfizetni azoknak a hasznoknak az értékét, amelyeket elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott, továbbá a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint köteles megtéríteni a dologban bekövetkezett mindazon károkat, amelyek a jogosultnál nem következtek volna be.”
A Ptk. szabályai szerint a jogalap nélküli birtokosnak bizonyos feltételek megvalósulása esetén joga van a dolog értékesítésére és felhasználására; egészen pontosan, ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem szállítja el, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek előlegezésével járna, a jogalap nélküli birtokos a dolgot értékesítheti vagy felhasználhatja. Fontos, hogy a gyorsan romló vagy az olyan dolog esetében, amelynél a késedelem jelentős értékveszteséggel járna – ha lehetséges – a dolgot értékesíteni kell vagy fel kell használni, s az értékesítésből befolyt összeg vagy a felhasznált dolog ellenértéke lesz az, ami a jogosultat megilleti.
A jogalap nélküli birtokos helyzetére egyebekben a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell alkalmazni, mely szabályok – ahogy ezt a megbízás nélküli ügyvitel tekintetében is rögzítettük – másik cikkünkben kerülnek majd ismertetésre.
Amennyiben Önnek birtokvédelemmel vagy jogalap nélküli birtoklással kapcsolatosan jogi segítségre van szüksége, keresse Ügyvédi Együttműködésünket Budapest 17. kerületben személyesen, vagy az alábbi elérhetőségek bármelyikén: https://17kerugyved.hu/kapcsolat/ , de Budapest teljes területén és vidéken is képviseljük ügyfeleinket.
/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./
