Cégmódosítás Budapest 17. kerület ügyvéd
Először is, témánkhoz szorosan kapcsolódóan, határozzuk meg az üzletrész fogalmát, mely egészen pontosan a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:164. § alapján a korlátolt felelősségű társaságban (kft.) fennálló törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összességét „testesíti meg”. Az üzletrész a társaság nyilvántartásba vételével keletkezik, mértéke pedig a tagok törzsbetétjéhez igazodik.
Az üzletrész egy kft. megalapítását követően természetesen számtalanszor képezheti adásvétel tárgyát, s fontos, hogy a Ptk. alapvető szabályai értelmében a társaság tagjai között szabadon átruházható, (kívülálló személyre akkor lehet átruházni, ha a többi tag és maga a társaság sem kíván élni elővásárlási jogával, s ennek gyakorlására a társaság által sem került kijelölésre senki, avagy a kijelölt személy sem élt elővásárlási jogával).
Az üzletrész tulajdonosának megváltozását és annak időpontját a tagjegyzékbe való bejegyzés céljából az üzletrész megszerzője a szerzéstől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a társaságnak. Egy teljes üzletrész átruházáshoz nem is szükséges taggyűlési hozzájárulás vagy taggyűlés tartása, azt elegendő az ügyvezetésnek bejelenteni, aki pedig bejelenti ezt a cégbíróságra.
Átruházni viszont nem csupán önálló (tehát egy teljes) üzletrészt lehet, hanem az üzletrész egy bizonyos tulajdoni hányada is képezheti adásvétel tárgyát. Ebben az esetben azonban, azaz, ha adott kft. tagja tulajdoni hányadot ruház át ugyanezen kft. másik tagjára, az üzletrész tulajdoni hányada nem olvad bele automatikusan – illetve egészen pontosan fenti bekezdésben említett, a társaság irányába történő bejelentéssel – a másik fél üzletrészébe, (az nem növekszik meg a vásárolt tulajdoni hányadnak megfelelő üzletrész-névértékkel), hanem az adott üzletrészen közös tulajdon keletkezik, amit az egymás közötti tulajdoni hányadok arányában gyakorolhatnak a tulajdonosok.
Ha a tagok nem akarnak közös tulajdont az üzletrészen, az átruházás csakis az üzletrész felosztása után lehetséges, amihez viszont már taggyűlési hozzájárulás szükséges a Ptk-ban rögzített előírások alapján. A legfőbb szerv döntésével történő felosztást követően keletkező részek egyike lesz az, ami már „hozzá tud adódni” a vevő tag üzletrészéhez, ilyen esetben – ismételten rögzítve – viszont nem elegendő az üzletrész-hányad megszerzését a társaságnak, az ügyvezetőnek bejelenteni, hanem taggyűlés összehívását kell kérni, hogy szabályszerűen megtörténhessen az üzletrész felosztása és a felosztással keletkező egyik rész „összevonása” a vevő tag már korában tulajdonolt üzletrészével.
Amennyiben cégjoggal foglalkozó ügyvédet ( cégalapítás, cégmódosítás, jogi személyek teljes körű képviselete – https://17kerugyved.hu/cegalapitas-cegmodositas-cegjogi-ugyved-17-kerulet/ -) keres Ön vagy Cége számára, keresse Ügyvédi Együttműködékünket Budapest 17. kerületében található irodánkban személyesen (előzetes idpont egyeztetés minden esetben javasolt), vagy az alábbi elérhetőségek bármelyikén: https://17kerugyved.hu/kapcsolat/
/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./
1 hozzászólás