Ráépítés – Ügyvéd Rákosmente
Jelen cikkünkben a ráépítés Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: „Ptk.”) rögzített szabályainak rövid áttekintése, az alapvetések ismertetése a célunk, mely fogalomról a túlépítés témakörében írt, https://17kerugyved.hu/tulepites-holup-holup-ugyvedi-egyuttmukodes/ linken jelenleg is elérhető cikkünkben (Ügyvéd Rákosmente) már említést tettünk, a két jogintézmény – azaz a ráépítés és túlépítés – megkülönböztetése érdekében.
Ha valaki saját anyagával épít más tulajdonában álló földre, ráépítés történik, így magyarázza a törvény Kommentárja a ráépítés fogalmát, s azt is rögzíti, hogy ez az eset tulajdonképpen fordítottja a beépítésnek, amikor valaki idegen anyaggal saját földjére épít.
Értelemszerűen, a más tulajdonában álló földön történő építkezés nem minden esetben jelent ráépítést, hiszen a földtulajdonos és az építkező „bármiben” megállapodhatnak. Megállapodásuk alapján a földtulajdonos és az építkező között osztott tulajdon is keletkezhet, illetve a földtulajdonos földhasználati jogot engedhet az építkezőnek, melynek alapján az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, úgy, hogy a földtulajdonos tulajdonjoga továbbra is változatlanul fennáll, azzal a különbséggel, hogy azon immár felépítmény is van, mely ugyebár nem a földtulajdonos tulajdonát képezi.
Ehhez kapcsolódóan az is kiemelendő, hogy nem szükséges az építkezést megelőzően megállapodni, erre már létező épület esetén is van mód.
(Egyebekben a földhasználat témaköréről a https://17kerugyved.hu/ingatlantulajdon-17-kerulet-ingatlan-adasvetel-ugyved/ linken elérhető cikkünkre kattintva is olvashatnak.)
De térjünk vissza a ráépítés szabályaira – a túlépítés szabályaihoz hasonlóan – itt is különbözően kezeli a törvény a jóhiszemű és rosszhiszemű ráépítést.
A Ptk. 5:70. § (1) bekezdése értelmében a főszabály az alábbi:
„ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, jóhiszeműen idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni.”
Emellett a bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek vagy – ha a föld megosztható – a föld megfelelő részének a megvásárlására is, ha pedig az épület értéke a föld értékét lényegesen meghaladja, úgy a Ptk. előírása alapján a ráépítő szerzi meg a földnek (vagy a föld megfelelő részének) tulajdonjogát. A bíróság egyebekben a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő „csupán” az épület tulajdonjogát szerezte meg; ebben az esetben a ráépítőt a földre használati jog illeti meg.
Már a vonatkozó jogszabályhely fent idézett első sorából egyértelmű, hogy eltérőek a jogkövetkezmények jóhiszemű és rosszhiszemű ráépítés esetében.
A Ptk. 5:71. §-ában pontosan meghatározza, hogy mikor is tekinthető rosszhiszeműnek a ráépítő, melyből értelemszerűen a jóhiszeműség ráépítés szempontjából irányadó fogalma is egyértelműen kikövetkeztethető.
„Rosszhiszemű a ráépítő, ha az építkezés megkezdése előtt tudta vagy a körülmények alapján tudnia kellett volna, hogy az építés a tulajdonos tulajdonjogát sérti.” Ezen meghatározást alapul véve a jóhiszeműség jelen esetben irányadó konkretizált jelentése is megfogalmazható: jóhiszemű a ráépítő, ha nem tudja, vagy a körülményekből nem kell tudnia azt, hogy az építéssel a tulajdonos tulajdonjogát sérti, építkezésre nem jogosult.
Ilyen ráépítés esetén (és abban az esetben, ha a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást), a túlépítés szabályait kell megfelelően alkalmazni, melynek értelmében a tulajdonos követelheti, hogy a ráépítő az épületet bocsássa az Ő, azaz a föld tulajdonosának tulajdonába, vagy a ráépítő bontsa le az épületet, úgy hogy annak költségei a ráépítőt terhelik, a ráépítő csupán az általa beépített anyagokat viheti el.
Amennyiben Ön épp hasonló problémával küzd, és szüksége van túlépítéssel vagy ráépítéssel kapcsolatos ügyekben jártas ügyvédre, keresse Ügyvédi Együttműködésünket – Holup & Holup Ügyvédi Együttműködés – Rákosmente központjától nem messze található irodánkban, vagy az alábbi linken található elérhetőségek bármelyikén: https://17kerugyved.hu/kapcsolat/ (de Budapest teljes területén és vidéken is képviseljük Ügyfeleinket).
/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./
