Túlépítés

Túlépítés – Holup & Holup Ügyvédi Együttműködés

A tulajdonjoghoz kapcsolódó használat és a hasznok szedésének jogáról szóló fejezetben a túlépítés az utolsó alpont, melyről a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) rendelkezik. (Az említett fejezetben részletezett jogszabályhelyek vonatkozásában a jelen, túlépítés témakörben készült blogunkon kívüli – mely blogunk a Holup & Holup Ügyvédi Együttműködés weboldalán található: https://17kerugyved.hu/blog/ – rövid ismertetőink a https://17kerugyved.hu/hasznalat-hasznok-szedese-szomszedjog-szomszedvita-ugyved-17-kerulet/ és https://17kerugyved.hu/hasznalat-kulonos-esetei-kartalanitas-ugyved-17-kerulet/ linken jelenleg is elérhetőek.)

A túlépítés ismertetése kapcsán fontosnak tartjuk, hogy segítsünk azt megkülönböztetni a ráépítés jogintézményétől.

A törvényi „fogalommeghatározások” alapján túlépítésről akkor beszélünk, ha a tulajdonos saját földjének határain túl építkezett (akkor is, ha jóhiszeműen, illetve akkor is, ha rosszhiszeműen tette ezt), míg – a Ptk. 5:70. § (1) bekezdése alapján – a ráépítés azt a jogi kategóriát jelenti, amikor valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít (a jó- vagy rosszhiszeműség ez esetben sem releváns, illetve csupán a következmények szempontjából lehet az.) Utóbbi esetben tehát nem a szomszédunk területére építünk, hanem egy teljesen idegen földterületre.

Igaz ugyan, hogy a túlépítés tényének meghatározása szempontjából – ahogy fentebb rögzítettük – nem releváns az, hogy a tulajdonos jóhiszeműen építkezett túl földjének határain, vagy rosszhiszemű volt, a következmények – hogy mit követelhet ez esetben a szomszédunk – eltérőek.

A Ptk. 5:28. § (1) bekezdése alapján, ha a tulajdonos jóhiszeműen építkezett, a szomszéd az alábbiakat követelheti a túlépítőtől:

„a) a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást;

b) a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható; vagy

c) az egész földet vásárolja meg.”

Fontos, hogy utóbbit, tehát az egész föld megvásárlását akkor követelheti a szomszéd túlépítőtől, ha „a föld fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik; vagy ha a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik.”

A bíróság döntésének fontos szerepe van, hiszen maga a Ptk. is rögzíti, hogy a szomszéd által választott jogkövetkezmény helyett a bíróság fent meghatározott (Ptk. 5:28. § (1) bekezdés) más jogkövetkezményt is alkalmazhat, azzal a megszorítással, hogy nem alkalmazhat olyan jogkövetkezményt, amelynek alkalmazása ellen mindkét fél tiltakozik.

Rosszhiszemű túlépítés esetén, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen még olyan időben tiltakozik, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okoz aránytalan károsodást (de az mégis túlépítkezik), a szomszéd követelheti, hogy a túlépítő bontsa le az épületet; vagy a saját földjét és az épületet – a föld és az épület értékének megtérítése ellenében – bocsássa az Ő, azaz a szomszéd tulajdonába.

Ezek mellett a szomszédot a Ptk. előírásai alapján a jóhiszemű túlépítésre vonatkozó szabályokban foglalt jogok is megilletik, azonban rosszhiszemű túlépítés esetén ezeket a szigorúbb következményeket is követelheti.

Rögzítendő, hogy a túlépítő akkor rosszhiszemű, ha tudja vagy az adott helyzetben általában elvárható magatartás (gondosság) mellett tudnia kellene, hogy erre való jogosultság nélkül telekhatárán túl építkezett.

A rosszhiszeműség miatt a lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei is a túlépítőt terhelik ilyen esetben, akit csupán a beépített anyag elvitelének joga illet meg.

Amennyiben Ön épp hasonló problémával küzd, és szüksége van túlépítéssel vagy ráépítéssel kapcsolatos ügyekben jártas ügyvédre, keresse Ügyvédi Együttműködésünket – Holup & Holup Ügyvédi Együttműködés – Budapest 17. kerületében található irodánkban, vagy az alábbi linken található elérhetőségek bármelyikén: https://17kerugyved.hu/kapcsolat/ (de Budapest teljes területén és vidéken is képviseljük Ügyfeleinket).

/Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is a folyamatosan változó jogszabályok miatt./